Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

IV. Id. Wesselényi Miklós báró küzdelme és szenvedése vallásáért. Irta Földváry László.

alaposan informált II. József elfogadta az eleibe terjesztett javaslatot s legfensőbb határozatát e szavakkal írta alá: „In uno, alteroque Cancellariae opinionem approbo." Ennek következtében aztán Wesselényiek folyamodványa 1781. júl. 4-én kelt következő hátirattal küldetett vissza: „A báró sértő és méltatlan előadásának hely nem adatik: s mivel ö Felsége a kiadott királyi resolutiókhoz szilárdan és kegyelmesen ragaszkodik: annálfogva a kérelmezőnek: meghagy atik, hogy minden további ellenszeyiUés nélkül tartozó engedelmességgel szótfogadjon azoknak".

,J A reményében keserűen csalódott Wesselényi nem fogadott szót, hanem nyomban ezután saját prédikátorával megkereszteltette leánykáját, ki a keresztségben nagyanyja után Polyxena nevet nyert. Ámde e tettével csak olajat öntött az úgy is lobogó tűzre, melynek csapkodó lángja végre is engedni kényszerítő a kemény lelkű embert. Batthyány Ignácz püspök addig járt-kelt itthon és Bécsben, míg végre is kivitte, hogy Wesselényi kénytelen volt megengedni az 1781-diki nagyszebeni országgyűlés alatt, hogy leánya utólagosan pápista pap által is megkereszteltessék; *

<2 majd szeptember hó végén Cserey Ilona udvari káplánja Komáromi Dávid minorita is bevonult Zsibóra, kinek a báró rendelt ugyan szállást, de nem az udvarban, hanem a helységben, s élelmét is pénzben adatta ki. VII. Cserey Ilonának az evang. ref. vallásra térése s következményei. A kényszerült meghódolás után egy időre lecsendesült a vihar. Wesselényiékre nyugodtabb napok virradtak, sőt úgy látszott, hogy egészen kiderül családi életük ege, a midőn II. József császár november 8-án Erdélyre nézve is közzététette október 21-én kiadott türelmi rendeletét, a melyben előrebocsátván, hogy a lelkiismereteket kénysze-