Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

IV. Id. Wesselényi Miklós báró küzdelme és szenvedése vallásáért. Irta Földváry László.

nem illő módon nemcsak megszegte becsületszavát, hanem a kegyelmes királyi rendeletek semmibevételével közbotrányt is okozott; s ennekfelette vakmerőségében annyira ment, hogy kijelenté azt is, hogy feleségétől ezután születendő gyermekeit is a maga hitire keresztelteti és abban fogja nevelni — a királyné nevében komolyan megpirongattassék s mint kevéssel ezelőtt b. Dániel Istvánnal hasonló esetben és merényletért történt, fizessen 300 aranyat; azonkívül köteles legyen Zsibón a maga költségén egy kath. kápolnát építtetni, azt minden szükségesekkel fölszerelni s az oda rendelendő kath. káplán fizetéséről gondoskodni. 2

í0

. Ha Wesselényi reversálisának ellenére gyermekeit a pápista hitben neveltetni nem akarná: azok tőle elvétetvén, nagyatyjuk Cserey Farkasnak adassanak át s a rájuk felügyelés az erdélyi róm. kath. püspökre bizattassék. 3*°. Országszerte újra hirdettessék ki, hogy kath. szülők gyermekeit — ha csak egyik fél követné is a róm. kath. hitet — csakis róm. kath. papnak szabad megkeresztelni, s ő Felsége ezen parancsának megtartására az akatholikusok superintendensei utasíttassanak".

43 0 Felsége az eleibe terjesztett javaslatokat — a 300 darab arany fizetésének kitörlésével — egészen és minden pontjaikra nézve jóváhagyva, a Wesselényit sújtó ítéletet 1780. november 16-án aláirta.

44 VI. A türelmi korszak türelmetlensége. Mária Terézia az ítélet aláírása után 13 nap múlva, nov. 29-én meghalt. Wesselényi előbb értesült a királyné haláláról, mint az őt sújtó ítéletről, melyet a Gubernium deczember 7-én kelt levele kíséretében csak 20-dika táján közölt vele.

45 II. Józsefnek azonnali trónralépte, melyhez átalában nagy remények csatlakoztak Magyarországban, bizalmat öntött Wesselényibe is arra nézve, hogy a szabad-