Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.

X. A pietisták érdemei a magyar nyelv és a nemzeti szellem ápolása körül. A német irodalomtörténet nagy érdemül tudja be a pietistáknak, hogy egyetemi előadásaikat német, tehát anyanyelvükön tartották, eltérőleg az akkori idők szokásától, a mikor tudományos nyelvül csak a latin ismertetett el.

55 A Spener lelkétől megihletett három ifjú: Francke, Anton és Schade már Lipcsében 1686 óta előbb magánkörben gyakorlati bibliamagyarázataikat (collegia philobiblica) utóbb pedig nyilvános exegetikai felolvasásaikat német anya-nyelvükön tartották, a mi eddig az egyetemeken hallatlan dolog volt.

5(i A híres Thomasius Keresztély, pietista jogtudós, a kinek Lipcséből az orthodoxia hívei által való elüzetése szolgáltatott épen alkalmat a hallei egyetem alapítására, szintén német nyelven tartotta előadásait. A nemzeti nyelvnek ezen felkarolását a német pietista tanárok magyar tanítványai is helyeselték s hazajővén ők is erélyesen sürgették itt, hogy a nemzeti nyelv, a magyar, használtass ék előadási nyelvül. Bárány György fentebbi neveléstani művecskéjében igazán lelkesen, a meggyőződés teljes erejével száll síkra a mag}^ar nyelv mellett. Már a vallástanítás tárgyalásánál kimondván azt, hogy „a keresztyénségtől sem kapnak oly hamar csömört a gyermekek, ha magyar könyvből tanulnak", csillag alatt jegyzetképen azután ezen, igazán szép, megszívlelni való és XVIII. században vajmi ritka nyilatkozatot halljuk tőle: ..Nem nagy szívfájdalom nélkül írom ezeket emlékezvén a mi magyar iskoláinkban levő praxisról, a holott minden csak deák nyelven fordul elő. Innét a nyavalyás gyermekek mennyi nyakcsapásokat és vesszőzéseket szenvednek. Minek okáért sokan elvadulnak s elhagyják az oskolát. Javallom azért minden tudós és szemes tanítóknak tanácsokból, sőt egész nemzeteknek példájukból, hogy se oly korán ne fogják a gyermekeket deák nyelvre, minek előtte t. i. a keresz-