Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.

IX. „Praeceptor Germaniae“

A második és harmadik osztály hetenként egyszer készítsen Írásbeli dolgozatát, írjanak leveleket, verseket.

Arra is ügyelni kell, hogy a tanulók magul: között latinul beszéljenek. A tanító is, a mennyire lehetséges, ne beszéljen máskép a tanulókkal, csak latinni, hogy igy is gyakorolják a gyermekek a latin beszédet.“

A mint láthatjuk, e tantervet Melanchton nem elemi iskolák számára készítette. Ekkor még a mai értelemben vett népiskola nem volt (ennek kezdetét Bugenhagen braunsehweig-wolfenbütteli szervezetében találjuk csak először l) s mikor e korban a népiskoláról beszélnek, az alatt a latin iskola alsóbb osztályait értik.

Melanchton e tantervét egész Szászországban életbe léptették. Később aztán különböző módosítással más helyen is alkalmazták. A reformatio első éveiben állított magyar iskolákban is e tanterv szerint tanítottak.

Melanchton tantervénél még nagyobb befolyást gyakoroltak a protestáns iskolákra tankönyvei; a melyekben arra törekedett, hogy ezeket mindenki megérthesse.

Görög nyelvtana 1518—1589-ig 25 kiadást ért. Maga mondja e könyv előszavában, hogy még gyermekkorában irta, azoknak a gyermekeknek, a kiket akkor oktatott. Nem is akarta újra kiadni, de a nyomdász folyton sürgette: javítsa és bővítse ki.

Latin nyelvtanát eredetileg nürnbergi tanítványa Ebner Erasmus számára irta. E munkát Goldstein hallei orvos Melanchton tudta nélkül kiadta. Az 1542