Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.
IX. „Praeceptor Germaniae“
81 nyieii engedelmeskedtek; csak egy, különben nagyon is szelíd és jámbor lengyel ifjú szegült ellen. Megtámadta Melancktont és szolgáját s kicsi híja, hogy meg nem sebesitette. A dolog feltűnést okozott, — a lengyel nemest 8 évre kitiltották az egyetemről. Egyesek garázdálkodásai azonban az ifjúság iránti szeretetét nem rendítették meg. A tanulók erkölcsi és szellemi élete iránt való érdeklődés vitte rá arra is, hogy házában magániskolát nyitott (Schola privata.) E magániskolának kezdetét az képezte, hogy a szülők, kik gyermekeiket az idegen városban féltették, arra kérték Melanchtont: fogadná házába gyermeküket a megfelelő ellátásdíjért. Melanch- ton tekintetbe vévé a szülők kívánságát, de meg szerény díjazását is (kezdetben évi fizetése 100 frt. 1535-től kezdve 200 frt. 1541-től 400 frt.) saját anyagi helyzetén is segítséget látott; belement tehát abba, hogy a tanulókat szállásra magához fogadta. A tanulókkal való közelebbi érintkezés csakhamar meggyőzte arról, hogy ezek oly csekély előismerettel lépnek be az egyetemre, a melylyel az egyetemi előadásokat meg nem értik s itt töltött idejük a szó teljes értelmében kárba vesz. Azt gondolta, gondoskodik a tanulók szellemi előmeneteléről is. Mikor a szülők látták, mily alapos ismeretekre tesznek szert gyermekeik Melanchton keze alatt, kisebb gyermekeiket nem küldték a gymnasiumba, hanem oda adták Melanchtonhoz: készítse elő annyira, hogy az egyetemi előadásokat haszonnal hallgathassák. Melanchton oda törekedett, hegy magániskolája növendékei képesek legyenek bármely latin vagy görög 6
