Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.

XI. A schmalkaldeni háború

megkötötte a szerződést, a városnak kegyelmet ajánlott és teljes vallásszabadságot biztosított. A város most megliódolt Móricz előtt.

A császár nem is sejtve: mi Móricz terve, csapatok nélkül Insbruckban lakott, hogy a tridenti zsinat működését figyelemmel kisérje s álmai megvalósításában gyönyörködjék. Környezete gyakran intette Károlyt s figyelmeztette Móricz alattomosságára. — Móricz azonban gondoskodott arról, hogy a magdeburgi ostrom alatti mulatságok, vadászatok s kalandok lehetőleg nagyítva jussanak a császár fülébe. így Károly nem hitte el, hogy őt, ki teljes életében a cselszövés mestere volt, egy német s hozzá olyan, mint Móricz, rászedhesse.

Magdeburg bevétele után Móricz hirtelen délfelé tartott. Átkelt a Dunán, elfoglalta az ehrenbergi szorost s kis hijja volt, hogy a császárt magát is el nem fogda. A köszvényes császár nagy bajjal menekült a havasokon keresztül Yillachba. — A tridenti zsinat tagjai ijedten futottak szét ezekre a hírekre.

E háború eredménye a passaui szerződés (1552 júl.) lett, a melyben az ágostai hitvallásnak vallásszabadságot nyertek, az internnek megszüntettek; a tridenti zsinat határozatai a protestánsokra kötelezővé nem tétettek, János Frigyes és Fülöp szabadon bo- csájtattak; az elűzött protestáns papok lakhelyeikre visszatérhettek s általános bűn-bocsánat (amnestia) hir- dettetett.

Melanchtont e hírek Torgauban találták, hova az egyetem a Wittenbergben kiütött pestis miatt ismét átköltözött.

A wittenbergi hittudósok szept. 14-én együttesen