Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)
II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - II. Fejezet: A hitigazság alanyáról, vagyis az emberről és müvéről
nagy tetszésre talált (Lact. Ambr. Hieronym.), — s minthogy Augustinus s N.-Gergely sem szólaltak fel ellene, a scholastikusok révén úgy a róm. kath. egyházban, mint Calvin s Béza révén a ref. egyházban is érvényre emelkedett; c) a traducianismus szerint az elsó' ember teremtésekor a testtel együtt teremtett lélek természetes nemz f és utján csiraszerüleg — per traducem — származik át. Ádámban Isten „in nuce" már az egész emberi nemet megteremte. E nézet, melynek a Szent-írásban legszámosabb bizonyítéka van — Gen. 5. 3., 51. Zsolt., Job. 14. 4., Rom. 5. 12., Zsid. 7. 10., Ap. cs. 17. 24. — s melynek az ó-korban Tertullian, Athanasius, Nissai Gergely, só't részben Augustinus s N.-Gergely is védelmére keltek, a creatianisticus nézet ellenében, mint egyedül helyes, érvényben tartandó, anynyival is inkább, mert úgy Luther, mint egyházunk symb. tana is mellette szólanak. De a lélek ez átszármazása — traductio s. propagatio animae — Isten részérói nem közvetlenül, hanem csak közvetve eszközöltetik — anima a Deo sed non ex Deo inspiratur, propagata non immediate inspiratur, sed mediate —. 15. §. Az ember eredeti, ép állapota. Status integritatis. Seil, Die Lehre von der Gottbildlichkeit des Menschen (Denkschrift des Sem. zu Friedberg.) 1856. Ruckgaber, Die natürl. Integrität des Menschen, Tüb. Kath. Quartalschr. 1869. I. W. Engelhardt, Die Gottbildlichkeit des Menschen. (Jahrb. f. d. Theol. 1870. I.) Zöckler, Die Lehre vom Urständ des Menschen, geschichtlich u. dogm.-apologetisch untersucht. Gütersl. 1879. J. H. Oswald, B,elig. Urgeschichte der Menschheit. Paderborn. 1881. (Szigorú tridentini.) Räetschi, Gesch. u. Kritik der Lehre v. d. ursprgl. Vollkommenheit. Leiden. 1881. H. Wendt, Die ehr. Lehre v. d. menschl. Vollkommenheit untersucht. Gött. 1882. Zöckler, die Lehre v. Urständ des Menschen, geschichtl. u. dogmatisch-apolog. untersucht. BlochM., Mózses öt könyve, magy.ford. és jegyzetekkel föl világ. Buda. 1840. Nagy A., Az ember, annak természeteseiké, tehetségei stb. aqu. Tamás szerint (Eoullet de la Boullerie T. után.) Bpest. 1882. Gieswein S., Az emberi nem kora stb. (L. Kath. Th. Folyóir. 1884. 2. évf.) Az ember, illetőleg az első emberpár: Ádám és Éva eredeti állapota az épség állapota — status integritatis — volt. Isten ugyanis az embert eredetileg
