Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)
II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - I. Fejezet: A hitigazság tárgyáról, vagyis az Istenről és művéről
ßß) szabados akarat — voluntas libera —, minélfogva Isten mindazt, amit magán kivűl — extra se — akar, úgy akarja, hogy ugyanazt nem is akarhatja — possit eadem non velle —; yy) közép akarat — voluntas media —, minélfogva Isten amit nem akar, akarhatja — quae non vult, velle posset —; ß) vonatkozással a létre, közelebbről: aa) általán mint természeti világra: mindenhatóság — omnipotentia —, minélfogva Isten azt, amit akar, megteheti — qua Deus quae vult, potest —; ßß) mint erkölcsi világra: szentség — sanctitas —, a menynyiben Isten a jónak feltétlen törvénye, és igazságosság — iustitia —, a menynyiben e törvényt minden más akarattal szemben érvényesíti. Az igazságosság körében megkülönböztethető :a törvényhozó igazságosság —- iustitia legislatoria, dispositiva, antecedens, ordinans —, melynél fogva Isten törvényt hoz s azt az ember lelkiismeretében kijelenti; törvényosztó igazságosság — iustitia distributiva, iudicialis, consequens, executiva —, melynél fogva Isten törvényét végre is hajtja, még pedig olyformán, hogy vagy jutalmaz s ekkor igazságossága jutalmazó— remuneratoria—; vagy büntet, és ekkor igazságossága büntető — punitiva —. c) Az absolut értelein — divin. intellectus —, minélfogva Isten úgy magát — se ipsum —, mint minden mást — alia quacunque — egyben örök és egyszerű módon — uno aeterno ac simplicissimo actu — tökéletesen megismer — perfectissime cognoscit —. Ez értelem tehát sajátkép : mindentudás — omniscientia —, mely is a) tekintve tárgyát: aa) szükségszerű ismeret — scientia necessaria, naturalis —, minélfogva Isten magát — semetipsum — s önmagában minden dolgok szükségességét átlátja — in se ipso omnium rerum necessitatem perspicit —; ßß) szabados ismeret — scientia libera, repraesentatio visionis seu intutionis —, minélfogva Isten mindazt, mi rajta kivül — praeter ipsum — valóban létezik, valóban ismer — vere existentes vere novit —; yy) közép ismeret — scientia media sc. de futuro conditionato seu futuribili —, minélfogva Isten tudja mindazt, 4*