Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

I. Rész: Az evangélikus egyházi köztan alaki elvéről vagyis az üdvigazságról, mint kinyilatkoztatott igazságról - I. Fejezet: A kinyilatkoztatott igazság, mint Ige

secundum existentiam — vett philosophia között. Amaz, t. i. az önmagán vett ész és philosophia, a kinyilatkoztatással soha sem ellenkezhetik, mert tárgyilag véve a dolgot ész és kinyilatkoztatás egyazonos, mivel mindkettő Istentől ered; de emez, t. i. a jelenségszerű, bűnös emberi ész és bölcsészet, a kinyilatkoztatásnak többnyire ellentmond. E szerint tehát tulajdonképen a bűnesetben van oka, hogy a kinyilatkoztatott igazság, mely eredetileg csak észfeletti — supra rationem — igazság vala, most tényleg úgy jelentkezik, mint észellenes —

contra rationem (sc. corruptam) — igazság. c) Az ész használata — usus rationis —. A mondottakból foly, hogy az ész használata a kinyilatkoztatott igazsággal, közelebbről a hitczikkekkel — articuli fidei — szemben csak bizonyos feltételek mellett engedhető meg. Az észre mindenesetre szükség van, mert nélküle az Isten Igéje — verbum Dei — megismerhetetlen. — Sine usu rationis nemo in Theologia versari potest, neque enim brutis, rationis expertibus, proponenda est theologia. De különbséget kell tenni az ész kettős, t. i.: «) alaki, eszközi — formális, organicus seu instrumentális —, és ß) anyagi, szabályozó, birói — materialis, normativus, iudicialis — használata között. Alaki szempontból az ész használata megengedett. A grammatikai és rhetorikai szabályok az irásmagyarázatnál, a logikai törvények a hit és erkölcsi tételeknek az írásból való levezetésénél, teljes alkalmazásra találnak. De az ész anyagi szempontból való használatának a theologiában nincs helye, mert az u. n. metaphysikai tételek, mint p. o.: semmiből semmi sem lesz, vagy ez a mathematikai axióma: egy nem három, a részek nem nagyobbak, mint az egész, a természetfeletti mysteriumokon hajótörést szenvednek. Szóval az ész csak „obiectum informationis", de nem egyszersmind „princípium prob ationis": azaz mint eszköz — instrumentum — s nem mint szabály — és biró — iudex — tűretik meg. Principia rationis formalia nemo reiicit; materialia, quae sint mysteriorum norma, nemo sanus recipit. Theologia non damnat rationis usum, sed abusum et afFectionem directorii. Est ratio non dux theologiae, sed pedisequa; serviat ancilla Hagar dominae non imperet: impérium affectans aede sacra eliminetur.