Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)
Bevezetés
czélra a legalkalmasabbak voltak. Isten Igéjéből van tartalmok merítve s a legegyszerűbb s egyszersmind a legvilágosabb alakban kifejtve. 13 ) f) A egyesség mintája. — Formula Concordiae — A Torgauban, az Ágost szász választó fejedelem által öszszehívott theologusok gyűlésén, 1576 kidolgozott minta szerint, a bergeni kolostorban német nyelven szerkesztette 1577-ben hat theologus: Chemnitz, Andrea, Seinecker, Musculus, Cornerus és Chyträus. — Kezdetben bergi könyvnek, majd 1582-től fogva Formula Concordiaenek nevezték. Latinra fordította Osiander Lukács. Tartalma : Pars I. Epitome articulorum, de quibus Controversiae ortae sunt inter theologos Augustanae Confessionis, qui in repetitione sequenti secundum verbi Dei praescriptum pie declarati sunt et conciliati. E részben minden egyes tan hármas:a status controversiae, pars affirmativa, és pars negativa vagy antithesis szempontjából tárgyaltatik. Pars IL Solida, plana ac perspicua Repetitio et Declaratio quorundam Articulorum Augustanae Confessionis, de quibus aliquandiu inter nonnullos theologos, eidem addictos, disputatum fuit, continens earum controversiarum ad normám et analogiam verbi Dei et compendiariam christianae nostrae doctrinae formulám et rationem decisionem atque conciliationem, E részben tehát a szerzők a hitczikkek csoportosításánál az ágostai hitvallást tartották szem előtt. E symbolum az öszszes előbb említett symbolumokban foglalt tanok alapján különösen a végre keletkezett, hogy a vitás hitczikkeket világosan megmagyarázza, a ker. igazságot Isten Igéje és az ágostai hitvallás alapján minden tévelygéssel szemben egyértelműleg megállapítsa s az abban való megmaradást biztosítsa. u ) 3. §. Az ev. dogmatika felosztása. Jul. Müller és J. Köstlin az 1. §. i. h. Heinrich, Versuch einer Geschichte der verschiedenen Lehrarten der christl. Glaubensvorschriften. 1790. Gottl. Jak Planck, Abriss einer hist. und 1S ) F. C. P. I. Epit. De Reg. atque Norm. Fid. 5. p. és F. C. IL P. Sol. Deel. De Reg. atque Norm. Fid. 8. p. — 14 ) F. C. P. II. Sol. Deel. Praef. 10; Sol. Deel. De Reg. atque Norm. Fid. 13. p.
