Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

Bevezetés

kül jelent meg. Szintúgy az első latin kiadás : Confessio exhibita Caesari in comitiis Augnstae anno M.D.XXX, Ps. 119, 46 etc. Az első hiteles Ed. princeps Melanchtontól való. Megjelent lat. s németül Rh.au Györgynél "Wittenbergben, 1530. 4-ed rét. Ezentúl számtalan kiadást ismerünk. Legnevezetesebb az Editio variata — latin szöveg — 1540. Az Invar. és Var. legjobb kritikai kiadásait 1. a „Corpus Reformatorum"-ban (vol. XXVI, Brunsvig 1858 H. C. Bindseiltó'l). Az idevágó irod. repertóriumot 1. 0. Zöckler, Die Augsb. Conf. hist. u. exeg. untersucht. Frankfurt 1870 cz. művében. Ap. Conf. Ed. princ. (lat. Melanchtontól, németül Justus Jónástól) Wittenberg. 1531. Apol. variata — lat. — u. o. 1531. Legjobb krit. kiad. a Corp. Ref.-ban. Jeles magyarázó mű : G. Flitt, Die Apol. der Augustana, geschichtl. erklärt, Erlang. 1873. Art. Smalc. Németül először Wittenb. 1538, lat. P. Generanus-tól u. o. 1541. (a Concord. fogl. szöveg N. Selneccer-tol való). Melanchton Tractatusa először Argentor. 1540, ném. V. Ditrich-töl Wittenb. 1541. Luther hitczikkeivel öszszekapcsolták 1858-tól fogva. Kritikai magyarázó művek : Bertram, (Altorf 1770); G. Plüt, (Erlang. 1862); K. Zangemeister, (Heidelb. 1883). Cath. LutJi. Der grosse Kath. először ném. 1529, der kl. Kat. (Encheridion cz. ném.) 1529 jul. Krit. művek: Augusti (Elberf. 1824); Th. Harnack (Stuttg. 1856); Zezschwitz (Leipzig 1881). Form. Conc. L. a fent. jegyzéket. Krit. művek: G. J. Planck, Geschichte der Entstehung etc. des prot. Lehrbegr. bis z. Concf. Lpz. 1781—1800. Göschel, Die Concf. u. ihrer Geschichte. Lpz. 1858. C. H. E. Frank, Die Theol. der Concf. Erl. 1558—65. Ezen kivül 1. Joh. Ad. Möhler, Symbolik, oder Darstellung der dogm. Gegensätze der Kath. u. Protest, u. ihrer öffentl. Bekenntnissschriften. Mainz. 1832. F. C. Baur, Der Gegens. d. Kath. u. Prot. Tüb. 1836. — Möhler ellen írt főmunkánk. — Hagenbach und Maket, Art. Symbolik Symb. Bücher. — Wasserschieben, Die ev. Kirche in ihrem Verh. zu den symb. BB. und zum Staat. Breslau. 1843. Rud. Hoffmann, Symbolik, oder systemat. Darstellung des symb. Lehrbegr. der versch. ehr. Kirchen und namhaften Sekten. Leipzig. 1857. G. Oehler, Lehrbuch der Symb. Tübingen. 1876. K. H. Gez. v. Scheele, Theologische Symbolik. Aus dem Schwedischen von AI. Michelsen. Gotha. 1881. Johannsen, allseitige wissenschaftliche und historische Untersuchung über die Rechtmässigkeit der Verpflichtung auf symb. Bücher etc. Altona. 1833. Ugyanattól: Die Anfange des Symbolzwangs unter den deutschen Protestanten. Leipzig. 1847.