Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - III.Fejezet: A hitigazság közvetítéséről, vagyis a Krisztusról és művéről

b) A megvettetés — reprobatio —. A megvettetés Isten­nek azon örök határozata — aeternum Dei decretum —, minél­fogva ő azon bűnös embereket, kiknek halálig való hitetlen­ségöket s meg nem térésöket eleve ellátta — ab aeterno praevi­dit — egyenként és öszszevéve örök kárhozatra taszítja. Isten is végkép megveti azokat, kik a Krisztus érdemét vég­kép megvetik. A megvettetés aktusában k ü 1 s ó' és b e 1 s ó' oldalt, mozdító okot különböztethetünk meg: a) bel só' ok — causa movens interna — a megtorló, büntető isteni igazság — iustitia Dei vindicativa seu puni­tiva —; ß) külső ok — causa movens externa — az előre látott végleges hitetlenség — praevisa ámaría seu incredulitas finalis —•.. E kettős ok alapján záratnak ki a bűnösök az örök üdv örökségéből — exclusio ab hereditate aeternae salutis —*). Függelék. Ugyan e körben szokás még a következő fon­tos kérdést is felvetni: ha Krisztuson kivül nincs üdvösség, mi sorsra jutnak azok, kik Krisztust nem ismer­ték, tehát a pogányok s általán, a kik eredendő bűn­ben haltak meg? Symbolikus könyveink erre igen kemény feleletet adnak: elkárhoznak.**) Régi dogmatikusaink azonban e pontra nézve nem értenek egyet, minek oka abban is keresendő, hogy e részben már maguk a reformátorok is ingadozást mutattak. Luther azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy Isten a pogány világ nemesebb alakjai iránt is irgalmasságot fog gyako­rolni. Ciceróról mondja (Tischreden VI. 597.) : „Ich hoffe, Gott werde dem theueren Mann gnädig sein, werde ihn und seines­b) A kiválasztás sajátságai — attributa electionis —: aeterni­tas, particularitas, immutabilitas. c) A kiválasztottak sajátságai: paucitas, possibilitas excutiendi ad tempus totaliter gratiam inhabitantem, certitudo electionis, persistentia in fide finalis. *) Valamint az electionál úgy a reprobatiónál is fel szokták sorolni némelyek — p. o. Quenstedt — a reprobatio és a reprobáltak tulajdon­ságait : a) Attributa seu adiuncta reprobationis: aeternitas, immutabilitas. b) Attributa reprobatorum : pluralitás, possibilitas essendi ad tempus in statu renatorum, perseverantia infidelitate finali. **) Symb. Ath. 1, 40.; Cat. Maior 56, 66.

Next

/
Thumbnails
Contents