Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

Előszó

hoz — fáradságos munkánál, a forráskönyvek anyagának öszszegyüjtésénél, J. T. Müller „Die Symb. Bücher. Deutsch u. lat. Stuttgart 1848" cz. műve 2-ik kiadását (1860) használtam, melynek függelékében a tárgymutató nevezetes könynyebbségemre szolgált; az egyes symb. helyek megjelölésénél pedig mindenütt a „Concordia. Libr. Symb. Eccl. Ev. Ad editionem Lipsiensem A. 1854. Berolini. Sumtibus G. Schlavitz 1857" cz. kiadást tartottam szem előtt, minthogy akad. ifjúságunknak megvételre ezt ajánlottuk s ők tényleg ezt használják. A mi pedig a szöveg szerkesztését illeti, e részben G. Oehler, G. Scheele stb. symbolikáin kivűl, legkiváltképen K. G. Bretschneider „Handbuch der Dogmatik, Leipzig 1822" cz. művére támaszkodtam, mint a melyben az ev.-luth. egyház symbolikus tana tudtommal egyedül van külön beillesztve a dogmatikai rendszer keretébe. A másik czél elérésénél, vagyis az ó-lutheri dogmatikai tan előadásánál, maguknak az ó-lutheri dogmatikusoknak művei mellett, főként azon szemelvényes gyűjteményeket használtam, miket egyes német dogmatikusok hasonczélú műveiben találtam. így nevezetesen nagy könynyebbségemre szolgált azon gyűjtemény, melyet H. Schmid „Die Dogmatik der ev. luth. Kirche. Erlangen. 1847." czimű művéhez csatolt. Egyes elszórt adatokat, idézeteket azonban vettem onnét, ahol épen találtam, így Hase „Hutterus Eedivivus", Luthardt „Kompendium der Dogmatik*, Zöckler „Handbuch der theol. Wissenschaften", Kahnis „Die lutherische Dogmatik" czimű művéből. Hogy az ev. egyház symbolikus és az orth. theologusok dogmatikus tanát oly feltűnően miért különítettem el egymástól s hogy miért nem árulom egyházunk tana gyanánt egyszerűen az orthodox dogmatikai tant, mint ezt Hase, Schmid s más német dogmatikusok teszik, annak egyszerű oka van. A sym-