Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - II. Fejezet: A hitigazság alanyáról, vagyis az emberről és müvéről

Temesvár. 1885. Szathmáry D., Ker. Hittudomány. 2. k. S.-Patak. 1815. JBossuet Jak., A kath. tudom, pörben forgó tzikkelyei. Ford. Döme K. N.-Szomb. 1793. Dalnoki L., A naturalisták vallásának leírása és megrostálása. Pozsony. 1795. Az ember, illetőleg az első emberpár nem maradt meg eredeti, ép állapotában. Ádám s Éva a Sátán csábítása — seductio Satanae — következtében, az engedetlenség — inobedientia — bűnébe estek; ettek a tiltott fa gyümölcséből — pomum — s az (hogyan ? a gyümölcs érintése — contagio pomi — vagy kigyó lehe — afflatus serpentis — miatt-e, dőreség — ineptus — a felett vitatkozni) megártott nekik. Esetük — lapsus —, vagyis a bűneset következménye, az emberi természet általános megromlása, — totalis et universalis corruptio naturae humanae —, melyet, minthogy minden emberi ész felfogása felett áll — nullius hominis ratione intelligi posset —, csakis az írás kinyilatkoztatásából — ex scripturae patefactione — érthetünk meg s hiszünk. Az első bűn ugyanis, mint eredendő vagy öröklő bűn — peccatum originale seu haereditarium — egy ember bűne miatt — per unum hominem peccatum — kihatott az egész emberi nemre — ad omnes homines —, a menynyiben t. i. az, minden szüléktől — a parentibus — természetes módon — naturali modo — fogant s származott emberre, öröklés utján — haereditario — átszármazik, még pedig a fogantatás első pillanatában — in primo conceptionis momento —, mivel maga az a mag — ipsum semen —, melyből Isten ma már az embert formálja — ex quo homo formatur —, bűnnel bemocskolt, megromlott — peccato iam contaminatum et corruptum est —. Az ember jelenlegi állapota e szerint a teljes természeti romlottság — corruptio totius naturae — állapota, melyben egyrészt az Istenképet, az eredeti igazságot vagyis általán minden, de különösen a magasabb