Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

V. A magyar evangélikus egyház történetének leggyászosabb lapjai 1650 — 1676 Petz Gyula

püspökségre lévén szánva, saját testvére LV. Ferdinand korona-örökös haláláig a jezsuiták által egészen ezeknek szellemében neveltetett. I. Leopold is, épen ugy mint elődei, mindjárt uralkodása kezdetén megerősítette, az 1659. pozsonyi országgyűlésen, a protestánsok jogait és szabadságait, mert hasonlóképen felvétette az 1655.-ki országgyűlés I. czikkét a koronázási oklevélbe. Ezen oklevél 1—10. pontjáig ugyanaz II. és III. Ferdinándéival, azzal a különbséggel, hogy Leopold császárénak első pontjában az azóta hozott törvények is újra megerősíttettek. Tehát ez nem csak a bécsi békekötést és II. Mátyás k. e. és k. u. 1608. és 1609-ben .hozott tőrvényeket, hanem a nikolsburgi (1621) béke pontjait és az 1622. és 1625.-ben hozott tőrvényeket és a linczi békekötést (1645) is foglalta magában. SŐt azon hozzátétellel: „et aliis etiam annis editos" — továbbá — „modernae etiam Imper. et Eegiae Majestatis (Ferd. III) conclusionem, novissimi tractatus et pacificationis Lincensis, omnesque articulos ibidem specificatos, simul et constitutiones regni annor. 1647. 1649. atque etiam praesentis 1655. in omnibus suis punctis *). Ezen oklevél képezi az 1659.-M országgyűlés I. czikkét, a XIV. törvényczikk pedig megújítja az előbbeni törvényeket a polgári hivatalok betöltésére nézve benszülőttek által, minden valláskülönbség nélkül. E szerint ugy látszott, mintha az evangélikusok vallásszabadsága Magyarországban minden csak kitelhető álladalmi feltételek által biztosítva volna. Azonban a hol az országban más hatalom parancsol, az állam minden legigazságosabb intézkedései is meghiúsulnak. Ily hatalom voltak azon időszakban a jezsuiták, a r. kath. egyházi főméltóságok, a prímás és az állam főhivatalnokai, kik mind vagy magok is jezsuiták voltak, vagy azoknak befolyása alatt állottak. Ily körülmények közt nem fogjuk csudálni, ha az esztergomi érsek és prímás Lippai György által Nagyszombatba 1658. jun. 2.-kára egybehívott zsinaton, minden törekvés oda ment, hogy a bécsi és linczi békekötések megsemmisitessenek, és a protestánsok egyetemes üldözés által végképen kiirtassan-ak**). *) Kuzmány: Lehrbuch des alig. österr. prot. evang. Kirchenrechts p. 239.» Desselben Urkundenbuch LXXXVI. p. 124.. **) Merle d'Aubigné: Geschichte der evang. Kirche in Ungarn, p. 215..