Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
IV. Lorántfy Zsuzsanna. Schnell Károly
nyújtván át a hadi paizsot, mondának: „ezzel vagy azon"! és ha volt a tizenötödik századnak d'Arc Johannája, *) a ki vakmerősége és ritka bátorsága által egész katonai sereget lelkesíteni és hónát az angol ellenséges kézből megszabadítani tudá: így a magyarok történelmének nem kevésbé vannak Zrinyi Ilonái. De nem csak ritka jellemű, nemes önmegtagadású hölgyekkel, a kik hónukért teljes lemondással élni és halni tudtak, találkozunk mult századaink történelmének mezején; hanem hölgyekkel, kik ritka, mély szellemmel, keresztyén lelkülettel, kegyelettel és isteni félelemmel, oly szivvel valának felékesítve, a mely nem az anyagi- és mulandóért, hanem az örökké tartóért, nem magoknak, hanem az emberek javáért, nem a legközelebbi környezetnek, nem a szűk családi körnek, nemzetségöknek, hanem a legkésőbb unokáknak, a jövő századoknak munkáltak és éltek; és ezen ritka, nemes hölgyek közé méltán sorozzuk a lelkes Lorántfy Zsuzsannát, Eákóczy György nejét és özvegyét A nagy művel, a sárospataki főiskola felépítésének folytatásával, melyet megboldogult férje emelni igyekezett vala, emléket állított magának, melyet semmi időnek foga meg nem emészt; az Ő érdemei minden nemes szívben kitörülhetlen vonásokkal késő századok számára mélyen bevésve maradandnak, és az ő tettein az unokák és késő nemzedékek szellemi, jobb és istenes tettekre buzdulandnak. — Mintegy csendes csermely, mely távolhegyek közt eredve, majd völgyek és rétek közt csendesen csörgedez, vizével nem csak a fáradt, szomjazó utast felüdíti és enyhíti, hanem messzeutján a mezőket itatja, áldást és termékenységet idéz elo: úgy a nemes, emberien gondolkodó és érző, magasztosb tárgyakért buzgó szív; ez az igazi eszköz a láthatatlan isten kezében, mely országaért munkál, az ő czéljait e földön előmozditja, és nem e rövid életaraszért, mely itt alant adatott számára, hanem örökvalóságért ver. Hanem lássuk közelebbről, mit tett Lorántfy Zsuzsanna a sárospataki iskola javára, mi által a késő nemzedék forró háláját és a halhatatlanság égi pálmáját kiérdemlette magának. Minekutána királyi férje a munkásság teréről lelépett volna, ezen legszebb kifejlődésébe n levő intézet, a sárospataki iskola, valóban ár*) Született 1410 Domremy lotharingiai faluban, Mozel folyónál; Orleansi leánynak is neveztetett.