Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

I. A váczi ágostai vallású evangélikus gyülekezet története. Tornyos Pál.

I. A váczi ágost. vall. evang. gyülekezet története. Tornyos Pál váczi ágost. vallású evang. paptól. A bel- és külföld különböző tájékairól Püspök-Vácz városába koronként bevándorlott s itt letelepült egyes ágost. hitv. evangélikus iparosok, kereskedők, napszámosok s cselédek nem lévén egy anyagyülekezetbe sem törvényesen bekebelezve, a lelkiekben, — az 1836. évi május hó 9-kéig, —• majd a kis-váczi reform., majd ismét a csővári vagy csomádi, legtöbbnyire pedigaz agárdi ágost. hitv. evang. anyagyülekezetek lelkészei által láttattak el. Az említett év napján azonban a csomádi anyagyülekezet lelkésze s világi felügyelője a váczi hitsorsosok által felkérettek: miszerint Vácznak a csomádi anyagyülekezetbe bekebelezését az egyházkerületnélkieszközölni, s addig is, mig ez megtörténnék, a keletkezőben lévő gyülekezetet gondoskodásukba fogadni szíveskednének. — Kik is, a felszólításnak készséggel engedve, a bekebelezési engedélyt, az ugyan ezen évben tartott egyházkerületi gyűléstől kinyerték. A bekebelezés után a nyilvános isteni tisztelet évenként nyolczszor, hol az egyes hívek magánlakain, hol pedig isten szabad ege alatt, tartatott meg. Az 1839.-ki évben elvégre a Kis-Váczon létező cs. kir. élelmezési (proviant) házban a főhadi kormánytól, évenként fizetendő 10. pfrtnyi bérlet mellett egy szobát fogadván fel, — az isteni tiszteletet egészen az 1850.-ik évi september haváig abban végezték. A lelkésznek, fáradozásai jutalmául, — a fuvarbér megtérítésén felül — évenként 8. pfrtot, a kántornak pedig 4. pfrtot fizettek. 1846.-ban megnyitván Pest és Vácz között a vaspálya, mi által Vácz sokkal közelebb esett Pesthez, mint Csornádhoz, Vácz, az ezen évi Bajz. a magyar prof, tört.