Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
III. Bethlen Gábor kora. Roth Márton
De a béke Bécs és Konstantinápoly közt, daczára Bethlen ezeír cselfogásainak, még is létrejött, — mert annak halaszthatlan megkötését maga a szultán, most kitört ázsiai háborúja miatt, siettette. Bethlen azért szeretett volna Bécs és a porta közt összeütközést előidézni, — hogy a majd ezek közt kitörendő háború esetére, az osztrák összes hadseregét keleten igénybe venni kénytelenítetvén, a némethoni protestánsok üldözése alól felszabadulhatnának, s elrablott jogaik s szabadalmaik élvezetébe visszahelyeztethetnének. Ugyan ily utógondolattal sürgette most másodízben a bécsi udvarnál a törökök ellen megindítandó keresztes hadjáratot s e czélra egy sajátkezűleg irott levélben kikérte Pázmán Péter bibornoknak a bécsi udvarnál közreműködését. De hiába! Pázmán Péternek inkább feküdt érdekében a protestantismus szellemének elnyomatása, mint sokat szenvedett hazájának a nyomasztó török járom alól megmentése ; a mit Pázmánnak egy dec. 28-káról 1627-ben Ferdinándnak irott ily tartalmú levele is kétségenkívűlivé tesz: „Felség!Én a fejedelem szándo„kát kétségbe vonom. Nem szeretné- e ő felségedet a törökkel csak „azért harczba elegyedve látni, hogy ez által felségedet a Némethon„ban már aratott sikertől elüttethesse." Bethlen ezzel egyidejűleg a lengyel korona után is vágyott, melyet egyik előde fején már anélkül is dicsőségesen viselt. — A török szultán már ebbe bele is egyezett Lengyelország felé nyomuló sógorával, Gusztáv Adolffal, Bethlen már magát közlekedésbe is tette, — több lengyel mágnás tisztelgését ily czélból már el is fogadta, s leendő megkoronáztatásához már az előkészületek is megtétettek, — amint Bethlen Gábor rögtön megbetegedvén, a 42. csatát minden legkisebb sérület nélkül keresztűlküzdött hős Erdélyben, jezsuitáktól Bécsből oda játszott orvos gondviselése alatt, nov. 15-ik én 1629-ben élete 49-dik évében, tehát még legerőteljesebb korban, meghalt. Kevéssel halála előtt hattyúdalát, e sajátkezűleg irott bibliai mondatban nyujtá át környezetének „ha isten velünk, ki ellenünk." Még Bethlen életében komor viharos fellegek tömörültek közép Európa egén, — előidézve azon oktalan félszeg kormányrendszertől, mely a népek vallásos és alkotmányos szabadságának elnyomatását, tűzte ki vakpolitikájának alapjául s czéljáúl.Elvégre erős orkánként, rémületes ágyúdörgések közt, megindult a zivatar Elbe partjairól s csakhamar keleti tengerpartokon, Rajna és Duna mentében, sőt még a