Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
III. Bethlen Gábor kora. Roth Márton
E tanácskozmányban részt vettek: Eggenberg herczeg ministerelnök, Ditrichstein bibornok, gróf Ogmala spanyol követ, jelen volt továbbá a florenczi megbízott Harrach s Wallenstein, két titkos tanácsos s több katona főtiszt. A magyar protestantizmus elnyom ása volt a tanácskozás tárgya. Az itt napfényt látott több vélemény közt megemlítésre legméltóbb a spanyol követnek osztatlan tetszéssel fogadott beszéde, mely következő tartalmú: „Hogy a Magyarhonba beharapódzott átkozott tan gyökerestől „kiirtathassék, e czélra az én felséges uram, általam, ha kell még ez „évben avagy bármely időre, 40,000. válogatott, tökéletesen fölszerelt „fegyverest élelmezési ellátással együtt 40. évre felajánl. — Ha ezek„hez még lengyel kozákok is csatoltathatnának, ez esetben a hűtelen „magyar gyakori felségsértés s a császári ház elleni lázadás bűne miatt „könnyen lenne eltörölhető s Ausztria a magyarok betöréseitől „könnyen föl lehetne örökre menthető." „Azt hallom, hogy a magyar bátor, fegyverforgatásban ügyes s „könnyű lovassága miatt veszedelmes nép, s hogy török szomszédjától könnyen segítethetnék is. Erre azt felelem, hogy a muhamedá„nokat aranynyal kell lekenyerezni; Őket a magyaroktól s Bethlentől, „holmi ellenök támasztott gyanúsítgatásokkal, el kell idegeníteni, s a „nagyúrral minden áron örök békét kell kötni. Ha ez sikerűi, könnyű „lesz az osztráknak, spanyol módra, hasoneszközökkel, Magyarhonban „határtalan hatalmát megalapítani. E barbár nemzet nyakára idegen „helytartók lesznek küldendők, azon utasítással, hogy ezek a magyarokra új, holmi önkénytörvényeket erőszakoljanak, s őket kigondol„hatólag ezer meg ezer kiállhatlan módon nyomják és sanyargassák. „Ha a magyarok ezen eljárás ellen a bécsi udvarnál panaszt emelné„nek, ez esetben azon egyszerű felelettel utasítassanak el, hogy a fel„ség, ezen szörnyek eljárásáról mitsem tudva, mennyire fájlalja hű „magyarjai nyomasztó sorsát, s mennyire van e miatt felháborodva. A „rövidlátó magyarok utóvégre is ezt elhiszik, s a császár ártatlansága „feletti meggyőződésükben, haragjuk csak a helytartókat fogja érni.— „De történjék bármi, minden bekövetkezhető veszély daczára, a „helytartóknak e kitűzött ösvényről nem szabad letérniök, sőt előre „meghatározott rendszer szerint mindenben tántoríthatlanúl kell eljár„niok; megtorlandók minden legkisebb engedetlenséget elviselhetlen • 5*