Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

II. Iktári Bethlen Gábor, Erdély fejedelme és Magyarország választott királya. Györy Vilmos

A korona Bethlen hatalmában volt. Sokan kérték, tetesse fejére, de Bethlen erre nem volt rávehető. „Reményei nem voltak oly vérmesek, mint udvari papja Alvinczi Péteréi — mondja Szalaynk ; — az ár órájában készült az apályra." S az apály előbb utóbb csakugyan elérkezett. Sietni akarunk a hátralévők elmondásával. A beszterczei gyűlés sok hasznos végzést hozott, melyeket Bethlen megerősített. Magától érthető, hogy azon nap, melyen Bethlen királynak neveztetek, újra megkezdé a harczokat, vérengzéseket. Ezek változékony szerencsével folytak, mig végre II. Ferdinand seregei Csehországban hatalmas győzedelmet nyertek a szövetségesek fölött. Az a diadal megszilárdítani látszók Ferdinand állását, ugyanaz a diadal megingatni kezdé Bethlenét. Szomorúan tapasztalhatá a választott király, hogy a szövetségesek veresége az ő tulajdon hivei közül is sokat megfélemlített, a kik tőle egymás után elpártolának, keresendők a győztesnek kegyeit addig, míg késő nem leend. A győzedelmes Ferdinand, csehországi diadala után, Bethlent hitszegőnek nevezte , a pozsonyi és beszterczei gyűlések minden végzését semmiseknek nyilvánítá, s inté az ország rendéit, térnének meg vétkes tévedezéseikből törvényes urok és királyuk Ferdinand védszárnyai alá. Az intés sokakra hatott s nem egy , ki Bethlennek annyit köszönhetett, haladéktalanul hozzá is csatlakozott a kegyelmet igérő fejedelemhez. Bethlen Gábor ez idő'tájtt épen bazíni táborában időzött. Belátta, hogy a harczot hona és ügye javára s előnyére egyhamar nem folytathatja s igy a bölcseség békülést parancsolt. A békealkudozás Haimburgban folyt. Egyéb eredménye nem lett, mint hogy folyamata alatt a nádor, ki Bethlent első köszönté királynak, s a kanczellár, ki első válaszölt Gábor király nevében egykoron, szinte tanácsosabbnak látták a győzedelmes Ferdinándhoz állani. Az első értekezlet teljesen eredménytelen lévén: a háború folyt változó szerencsével, mig végre egy nevezetes ütközet, melyet az ellenséges hadak Érsekújvár alatt vivtak, ujolag Bethlen Gábor állását javitá. Ferdinándnak a vár megvételére küldött hada, melyet az előbb még bethlenpárti Forgách Zsigmond nádor és Bouquoi vezettek Bethlen ellen , szétveretett. A nádor nem élte meg e vereséget,