Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

II. Iktári Bethlen Gábor, Erdély fejedelme és Magyarország választott királya. Györy Vilmos

tását még a legveszedelmesb fenyegetések daczára sem vesztette el, s végííl is sükerült 1620. január 17.-dikén fegyverszünet megköttetését kieszközlenie. Az ideiglenes kiegyezkedés efó'bb pontokat tartalmazá: Bethlen „az ország dunáninneni és dunántúli azon részeinek, melyek jelenleg hatalma alatt állanak s melyek az alkudozások értelmében a kötendő fegyverszünet közben is hatalmában maradnak, hűséges gondját viselendi, belőlük semmit el nem idegenítend, az egyházi s világi rendeket jelen viszonyaikban megtartja, jogot, igazságot az ország törvényeinek értelmében szolgáltatand ki nekik; azon leendvén, miszerint Magyarország ama részében is, melyet Ferdinand birtokol, iránta, a király iránti hűségre és engedelmességre visszatérítse a hazafiakat. ígéri, továbbá, miszerint egész lélekkel azon leszen, hogy a zavarok Csehországban s a hozzátartozó tartományokban, a meghasonlás Ferdinand s az ausztriai rendek között, üdvös alkudozások utján intéztessenek el. A II.-dik Mátyással Nagyszombatban kötött több rendbeli szerződéseket, mennyiben a közjót s az ország fenntartását illetik, ő, Bethlen, aBeszterczebányán tartandó országgyűlésen, saját személyében, úgy Magyarország és Erdély rendéinek hozzájárulásával is megerősítendi." *)• II. Ferdinand viszont azt igére: „Bethlen Gábor a romai szent birodalom fejedelmévé neveztetik ; Sziléziában Oppelnt és Ratibort örök joggal nyeri, de oly feltétel alatt, hogy az egyházi javak épségben tartassanak s a romai katholikus vallás szabadgyakorlata ne akadályoztassák. Ha, mint igéri, szolgálatot teszen a cseh ügyek elintézése körül, jutalmul tizenkét ezer forintot jövedelmező jószágok adomány oztatnak neki Csehországban. **)" Szabolcs, Szatmár, Bereg és Ugocsa, a rendek megegyeztéből, Erdélyhez csatoltatik, de elidegeníthetlenűl. BethlenSzepes, Sáros, Abaúj, Zemplén, Ung, Borsod, Heves, Gömör, Árvamegyék birtokába jut, s azok jövedelmeit élvezi. Mihelyt átveszi ezeket, hadait a Ferdinándnak hódoló területről kivonandja. Homonnay György hadastól kimegy azonnal az országból; május 31.-dikére pedig Beszterczebányára országgyűlés hivatik össze, a támadt zavarokat végkép lecsillapítandó. *) Szalay, Magy. orsz. tört. IV. köt. 524 1. **) U.o.