Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

II. Iktári Bethlen Gábor, Erdély fejedelme és Magyarország választott királya. Györy Vilmos

béke fentartása mellett nyilatkoztak, sot a felségtol a háborgó Homonnay megbüntetését követelték; Bethlen Gábor egészen megnyerte a magas porta feltétlen bizalmát, Mátyás pedig Keczer Endre által azon üzenetet küldé: hogy Homonnay kísérlettétele egészen az o hírén és tudtán kivül történt. Khlesl bibornok azonban még nem tudott nyugton maradni. Több urat, s köztök főleg Sarmassághyt, nagy titokban ujabb támadásra ösztönzé, kik csakugyan hadra keltek, s mintegy negyedfél ezer emberrel betörtek Erdélybe. De rajta vesztettek. Török István és Deli Száva, Bethlen vezérei, Désnél útját állották a támadó seregnek, s azt szélylyel szórták. Maga Sarmassághy sebekkel rakottan a csatatéren maradt és elfogatott. A béke kétszer is meg levén háborítva, a nélkül, hogy erre Bethlen csak távolról is okot ád vala : az erélyes fejedelem szükségesnek látta szokott határozottságával lépni fel s elleneinek kedvét ujabb kisérlettételektől végképen elvenni. Nagy gyorsasággal megindult tehát hadainak élén Magyarország felé és Debreczen alatt tábort ütvén, a megyéktől a pártoskodók megbüntetését követeié. Forgách Zsigmond azonnal felszólítást intézett a megyékhez, kelnének fegyverre Bethlen ellen : de ezek egész bátorsággal megtagadták a hadviselést, válaszúi adván, hogy a béke nem Bethlen által háborítaték meg, s igy hadrakelés helyett Széchy György által azon üzenetet küldék Bethlennek : kérik őt, térne vissza Erdélybe, s fogadja a jövendők nyugalmául azon ígéretüket: ha a háborgók még egyszer támadólag lépnének fel ellene, ők maguk kelnek föl saját hazájukban Bethlen védelmére. A nemes lelkű fejedelem haladéktalanul visszavonta hadait. Ezen versengések ilyetén megszűntével, Bethlen szereplése is megszűnt egyidőre Magyarországon. Nevének említését csak azon értekezleteken találjuk, melyeket előbb Nagyszombatban, utóbb pedig NagyKárolyban folytatott a császári udvar megbizottaival, fejedelemségének elismerése s némely egyéb politikai ügyek elintézésének tárgyában. Debreczen alóli visszavonulása és ujabb fellépése között azonban nevezetes események történtek, melyekről, habár csak a legislegrövidebben, meg kell emlékeznünk. Mátyás, gyermektelen levén, a szintén magtalan testvérek közmegegyeztével, Ferdinand főherczeget fiává fogadja; Csehországban a fő-