Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

Az ily esetekben tehát nincs egyéb hátra a törvényhozó hatalomra nézve, mint egyeztetést, ugy szókán közbenjárást gyakorolni, a mi is­mét csak igazság és viszonosság által érethetik el." — És midőn a r. kath. főpapság, jelesen az esztergomi érsek s prímás Kopácsy József— azon vádat emelé a protestánsok ellen, hogy mindig uj engedménye­ket kivannak, uj követelményeik vannak, így szólt gr. Dessewffy Aurel: „Én azt tartom, hogy a kath. ügy csak akkor fog erősen állani minden ostromok ellenében, mikor egyszer evang. atyánkfiainak meg­adtuk mindazt, a mit tőlünk igazságosan kívánhatnak. Irántuk az igazságnak határai azon ponton vannak, melyen túl a kath. ügy iránti igazságtalanság fogna kezdődni." Ily módon a r. kath. egyház legelőbbkelő tagjai a protestánsok jogai mellett, — a vallási viszonosság és egyenlőség elveiért lobog­tatván a szellemi harcz zászlaját, — a felsőház több kérdésben enge­dékenyebb — szabadabb, a r. kath. főpapság nézetétől eltérő irányt követett. — E szabadabb irányt és szellemet még nagyban elŐmozdítá azon körülmény is, hogy a főrendi ellenzéki párt is gr. Batthyáni La­josnak, később az 1849.-ik évi szomorú emlékezetű októberi napok eme nemeskeblü vértanujának, erélyes buzgalma folytán ez országgyű­lés folyama alatt tömörült és szervezkedett s mindinkább nagyobb ha­tást kezdett gyakorolni a határozatokra. Az alsóház nem volt egészben megelégedve a felsőház határoza­taival, melyek néhány pontban az eredeti törvényjavaslattól eltérők valának; és ezen eltérés feletti, l840.-ik év január 23.-án kezdett s jan. 27.-ik napjáig folytatott válaszüzeneti vitákban az alsóháznál kü­lönösen az emberiség javáért hon érző és lángoló Bezerédy István Tolnamegye, és régi jelesünk, Szentiványi Károly, Gömörmegye köve­tei tűntek fel remek szónoklataik által; de a felsőház ezen érintett,sze­lídebb korszellemtől vezérlett gondolkozásmódja lehetővé tette, hogy hat rendbeli üzenetváltás után a két ház végtére közös megállapo­dásra juthatott a vallás tárgyában. Igy történt, hogy 1840.-ik év május 7.-én a következő törvény­javaslat terjesztetett fel ő felsége elébe jóváhagyás és megerősítés végett: A bécsi és linczi békekötés alapjánál fogva az 179°/i • 26. tör­vényczikk következendőkben bővíttetik és illetőleg módosíttatik: 1. A vallásos reversalisok vagyis a születendő gyermekeknek

Next

/
Thumbnails
Contents