Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

indítvány ellen, azonnal bizottmány neveztetett ki, mely a törvényjavaslatot a valláskérdésben elkészítendő' vala. A törvényjavaslat a kiküldött bizottmány által 12. pontban elkészülvén, febr. 4.-én a kerületi ülésben felolvastatott. Ezen törvényjavaslat szerint: minden törvényesen bevett vallás gyakorlata teljesen szabad, az áttérést egy vallásról másra bármiként akadályozni tilos és így a hat heti oktatás eltöröltetik, — a vegyes házasságoknál divatozó reversalisok, melyek lekötik a gyermekeket, hogy azok a r. kath. vallásban neveltetni fognak, a múltra nézve is érvénytelenek; az 179°/i26. törvényczikk 14. pontja, mely a protestánsokat Tót-, HorvátDalmátországokban a szabad lakás, birtoklás és hivataloskodásból kizárja, megszűnik; — a protestáns ifjúságnak megengedtetik a külföld bár mely egyetemét látogatni; kath. szülék gyermekeiket protestáns iskolákban nevelhetik s protestáns nevelőket tarthatnak; a magyar sorezredeknél protestáns tábori papok alkalmaztassanak, — a prot. mesteremberek a kath. ünnepek megtartására a czéhek által nem szoríthatók ; egy szóval, olynemüek voltak ezen törvényjavaslat pontjai, melyek a legszabadabb szellemű törvényhozás színvonalán állva, a vallás és lélekismeret szabadságát biztosítják. A bizottmány által ily szellemben benyújtott törvényjavaslatot a kerületi ülés általános többsége elfogadta, csak a káptalanok követei tettek ellene kifogást. — A szellemi harczot, mely ebből keletkezett, gyönyörűen írja le Kölcsey Ferencz, Szathmármegyének lángkeblű követe,Naplójában.—„Vivás lőn," megjegyzi Kölcsey — „s nem vívás a r. katholikusok és protestánsok közt, hanem vívás a kath. papság és római egyházhoz tartó világiak közt. — Mily változás! Mikor a linczi békét s a bécsi szerződést még vérrel kellett kiküzdeni, ki merte volna jövendölni, hogy 1833.-ban a magyarországi gyűlésen a Luther és Kálvin fiai hallgatva nézik, mig a Pázmán hitének sorsosi érettek egymással vetekedve szólanak." A kerületi ülésen így megvitatott vallásügyi javaslatot febr. 20.-án kezdték tárgyalni az országos ülésben. — Itt is az alsóháznak nagy többsége pártolta a törvényjavaslatot, mert a káptalani követeken kivül, a vármegyék közül csak Szepes, Esztergom és Pozsegamegyék, valamint Horvátország követei emeltek ellene hangot. Az alsó tábla legjelesebb kath. hitű szónokai szálltak a szellemi küzdtérre, hogy a protestáns egyház jogai mellett vívjanak. „Mint a