Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv
lyabb és kitartóbb küzdése folytán, mely a protestánsok jogai mellett erélyesen, csüggedetlenül, nem tágítva szállt síkra, — utoljára az 184% III. t. czikkben értek véget és vezettek eredményhez és megoldáshoz. III. 183 2 / 6-ik évi országgyűlés. Mikép érintettük, a vallásügy — mint végső tanácskozási tárgy került szőnyegre a mult országgyűlésen, s az volt elejtésének és elhalasztásának egyik fó'oka, mivel az országgyűlés befejezése felé sietett, s így e fontos kérdésben, az alsó és felső ház között nem történhettek üzenetváltások, hogy a nézetek tisztuljanak és a két tábla között, miután nézetei amúgy is nagyon eltérők valának e tárgyban, egyetértés és megállapodás jojön létre, miből a királyi szentesítés után a magyar jog szerint származik a törvény. De a vallás kérdése eképen már az 1830.-ikévi országgyűlés által az ország többi sérelmei közé fölvétetvén és a legtöbb megye ez ügyben utasítással is ellátván követeit: előre volt látható, hogy ezen kérdés megpendítése nem fog elmaradni ezen, oly hosszúra terjedt országgyűlésen, melynek ünnepélyes megnyitása 1832-ik évi december 20-kán, berekesztése pedig 1832.-ik évi május 2.-kán történt. A protestáns egyház legfőbb, jogos panaszai és sérelmei abból eredtek, mint láttuk, hogy a kormány nem a bécsi és linczi békekötések és az ezek alapján létesült 179%. 26. törvényczikk értelmében és szellemében járt el; sőt ezen törvénynyel világos ellentétben álló rendeleteket bocsátott ki a protestáns egyház nem kis rövidségére és megszorítására, mint például az 1792.-ik évi sept. 25.-én, és 1803. évi april 5.-én kiadott helytartósági rendeletek voltak. — Nem is említve a többi számtalan nyomást, zaklatást és sérelmet, — a legtöbb, gyakran szomorú visszaélésnek példáival találkozunk különösen a vegyes házasságoknál és az áttéréseknél. Tudjuk ugyanis, hogy a vegyes házasságokból származott gyermekekre nézve az 179%, 26. törvényczikk 15.pontja aztrendeli, hogy oly esetekben, ha az apa evangélikus, a figyermekek atyjuk vallását kövessék. De a r. kath. papság az érintett 1792.-ik évi helytartósági rendeletre hivatkozva, a vegyes házasságoknál a protestáns vőlegénytől előleges kötelezvényt vagyis reversalist követelt, mi által az apa
