Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

sára hívja össze őket, hogy így az 1791.-ik évi zsinatnak sok tekintetben már elavult végzései — mint mondva van a meghívásban — a korszellem kívánalmai szerint rendeztessenek s a vallásügy legfelsőbb jóváhagyás által elintéztessék. Összejöttek is az értekezlet tagjai: mint gr. Teleki József, Radvanszky Antal, Schedius Lajos, Ambrózy Lajos, b. Podmaniczky Károly, b. Prónay Sándor, Izsák Sámuel kir. tanácsnok, Tihanyi Tamás, Péchy Imre, Szilassy József. — De ezen tanácskozmány, ugy látszik, azért nem vezetett eredményhez, mivel a kormány nézete a consistorialis rendszer felé hajolt; ellenben az értekezlet tagjai a presbyterialis rendszert, mindenek felett a szabad mozgást, — pártolták a szabad egyházban. II. 1830.-ik évi országgyűlés. Habár rövid volt ezen országgyűlés, mert sept. 8.-án kezdődött s már dec. 20.-án végződött, s ámbár eleve ki volt tűzve annak egyik főtárgya, t. i. Ferdinand trónörökösnek magyar királylyá koronáztatása; mindamellett az országgyűlés végével felmerült a vallás kérdése is, — s az indítványozó ez ügyben Nógrádmegye volt, melynek követei ekkor a lelkes Prónay János és Gyurcsányi Gábor valának! A nógrádmegyei indítvány veleje és tartalma az volt: hogy az említett, annyi visszaélést és sérelmet előidéző 1792.-ik évi sept. 25.-én kelt kormányi rendelet, miután az 179%. 26. t. czikk szellemével ellenkezik, mint különben is törvénytelen, hatályon kívülinek helyeztessék annál inkább, mivel ezen rendelet értelmében és erre támaszkodva szedetnek a r. kath. papság részéről a vegyes házasságoknál az úgynevezett reversalisok vagyis oly kötvények, melyekben a protestáns házasfél írásban előre elkötelezi magát, hogy a házasságból netalán származott minden gyermekeit a r. kath. vallásban fogja nevelni. — Indítványozá még Nógrádmegye, hogy módosíttatnék azon, 1803.-ik évi april 5.-én kelt kormányi rendelet, mely a királyi engedelem megnyerése után is, az evangélikus vallásra áttérni szándékozók számára még ezen felül hat heti oktatásnak kiállását parancsolja s mely ismét sok visszaélésnek tágas tért és kaput nyit s enged. Végtére indítványozta Nógrád, miszerint az 179%. 26. t. czikk 14. pontjának azon megszorítása, mely a protestánsokat Dalmát, Horvát és Tótországokban nem csak a lakástól s vagyonbirtoklástól el-