Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

egyház kebeléhe ugy, hogy ezen maga Ferencz császár és király felindult és megbotránkozott, s ez eseményekre nézve nyilatkoztatá ki a r. kath. helytartótanácsos s későbbi kanczellár gr. Pálffy Fidél: hogy ó' főbe lőne mindenkit, ki az ő gyermekeit, mint Laazon, elrabolni merészkednék. És sikertelenek valának a protestáns egyháznak csak nem évenként megújuló panaszai és előterjesztései ezen sérelmek ellen. Eredmény nélkül hangzanak el a megyék gyakran erélyes feliratai ezen visszaélések ellen, melyek a törvénybe ütköztek. — Az alkotmány szünetelt, országgyűlés nem tartatott, és így el lévén vágva az orvoslásnak biztos útja, a kormány háborítatlanul folytatá megtámadásait a protestáns egyház ellen ugy annyira, hogy midőn 1817.-ben Balogh Péter és gr. Teleki László a franczia háború lezajlása után Bécsbe indulának előadandók az egyház sérelmeit, — nyiltan bevallhaták az ország nádora előtt, kinél előbb tisztelegtek Őt is küldetésök czéljáról értesítendők, hogy a 26.-ik t. czikknek alig van pontja, mely többszörösen meg nem sértetett volna. Mi volt e folytonos zaklatásnak és háborgatásnak természetes kifolyása? A nyáj, melyet ragadozó farkasok környeznek és háborgatnak minden oldalról, biztosan nem legelhet. — A protestáns egyház, így szakadatlanul küzdve a lételért, a midőn a legtöbb erejét és figyelmét az önvédelem vette igénybe, nagyon természetes, hogy bensőleg szellemileg nem terjeszkedhetett, hogy szent hivatásában, a szellemi erők fejlesztésében, — több tekintetben hátramaradt, s hogy a kormány e szellemi téren is gátolta előre haladását, bizonyítja azon körülmény, miszerint a pozsonyi tanári karnál letett, a londoni bibliai társulat által a szegények számára ajándékozott Szentírásnak 700. példánya, felsőbb parancs folytán, a pozsonyi tanács által lefoglaltatott. Ez rövid, dióhéjba foglalt történeti képe és helyzete a magyarhoni protestáns egyháznak, melynek ügyét az ujabbkori magyarhoni országgyűlések oly erélyesen felkarolták és a vitatkozások e tárgy felett gyakran keserű, heves ingerült fokra emelkedtek. — Szükségesnek véltük ezen képét és helyzetét az egyháznak, habár lehető rövid vonásokban, érinteni, ha a tanácskozásokat s vallásügyi tárgyalásokat, melyek e helyzetből indultak ki, a magyarhoni országgyűléseken kellő figyelemmel kisérni, felfogni, méltányolni akarjuk.