Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

II. Iktári Bethlen Gábor, Erdély fejedelme és Magyarország választott királya. Györy Vilmos

Bethlen Gábor történetének futólagos vázolásánál maga a dolog természete int arra bennünket, hogy elsőbb erdélyi fejedelemségéről, azután magyarországi viselt dolgairól, s végül azon jellemvouásairól emlékezzünk, melyekben lelkülete nyilatkozott. Előre látjuk, hogy e munkálat sokkal szűkebb téren fog mozogni, semmint a tárgy fontossága megkívánná, de ha ez által elkerülhetlen hibák származnak, igen kérjük a szives olvasót, legyen oly elnéző s tulajdonítsa ezt — legalább némi részben — a kényszerített összevonásnak. Bethlen Gábor, az erdélyi híres Bethlen-család iktári ágának ivadéka, az 1580.-dik évben született. Atyja Bethlen Farkas volt, anyja pedig a székely származású Lázár Drusianna. Amarról annyit tudunk, hogy Erdély fejedelmei több fontos küldetéssel bizták meg, 1566.-ban pedig Gyulavára vívásakor hősies elszántsága s vakmerő bátorsága által tűnt ki, midőn ugyanis Kerecséni László parancsnoknak határozottan ellene szegült, nem akarván beleegyezni, a török ostromlotta vár feladásába. Kerecséni mindazáltal feladta Gyulát, szabad elvonulás kikötése mellett. S mit ezen idők története számtalan példával bizonyít,—mitől Bethlen Farkas is tartott: csakugyan bekövetkezett. A török megígérte ugyan az elvonulhatást, de meg nem tartotta. A kivonuló őrség a tulszámú ellenség által megtámadtatott s Bethlen Farkas csak úgy menekülhetett néhányad magával, hogy a legvakmerőbb önelszántsággal kardot rántva, fegyverrel nyitottak utat maguknak. Bethlen Farkas maga tizenkét sebbel rakottan alig menekülhetett. A gyermek Gábor tiz éves körül lehetett, mikor atyjától ennek halála elszakasztá. A kiskorúnak gondját, anyai nagybátyja, Lázár András, vette fel azután, ki azonban maga is igen középszerű műveltségű ember levén, a gyermek neveltetésére vajmi kevés gondot fordított. Eljővén az idő, mikor az előkelőbb családokból származott ifjak magasabb művelődés, részint pedig pályakezdés végett a fejedelmi udvarhoz szoktak csatlakozni: Bethlen Gábor hasonlókép cselekedett. Ifjúsága azonban a kies Erdély egyik legszomorúbb korszakára esett, a három Báthory korára, mely idők fejedelmi udvarainál feslettségnél, gyengeségnél, cselszövények- ö ármánykodásoknál egyebet alig lehetett tapasztalni. Politikai iskoláját Báthory Zsigmond, Báthory András uralkodása alatt kezdette, s Báthory Gábor alatt folytatá, mely utóbbinak egy