Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

VII. Krman Dániel, az evangélikus egyház egyik vértanúja a mult századból. Szeberényi Lajos

Öt évvel később a kor és fogság sanyarúságai által me gtört aggastyán azon hitben, hogy a bosszúnak már elég ideje volt, magát kielégitettnek tartani, maga járult folyamodásával a trón zsámolyához. E folyamodásban szívrehatólag könyörög, hogy élete hátralevő csekély részét csöndességben és ő fölségeért az éghez küldendő imádkozásban szabadon tölthesse. Ez is hasztalan!. Csupán egyetlen egy reménye maradt még, az utolsó — a halál. Be is következett ez; de még a fóldi nyomorúságot megszüntető e szomorú megmentő sem jöhetett nyugodtan azon férfiúhoz, kinek egész élete csupa hányattatás volt. 1740-diki septemb. 17.-kén, midőn végórája közeledett, két jezsuita jelent meg börtönében, kik még utolsó kisérletet akartak tenni, hogy vallott hitében megtántorítván, a római egyházba térésre rábírják. De annál, ki annyi vészt, vihart állhatatosan kiállott, e fortélyos mesterkedésöknek is meg kellett hiúsulnia. Meggyőződvén erről, erőszakhoz nyúltak, s a már tehetetlenné vált vonagló öregnek szájába erővel tömték' be a megszentelt ostyát. 0 azonban ekkor sem nyelte le, hanem szájában tartva, kiadta nemes lelkét. De a jezsuiták sokkal ravaszabbak voltak, hogy e körülményt is saját dicsőségük emelésére ki ne zsákmányolják. És csakugyan halála után azon hírt teijesztették el, hogy Krman haldoklása közben pápistává lett. A mijavai mozgalomnak fönebb idézett leírása, *) Schmaltól eltérőleg, Krman halálának idejét september 22. és 23.-ka közti éjjelre teszi; azon jezsuiták egyikét pedig, kik utolsó ízben hozzájővén, az erőszakot végrehajtották, Weissmeyer Józsefnek nevezi. Hogy az áttérítési mesének annál nagyobb hitelt szerezzenek, nem csak hogy nagy ünnepélylyel temették el, és pedig a pozsonyi róm. katholikus templomok' egyikében**), hanem díszes sírkövet is állítottak emlékezetére. A mijavai forrongás leírása hozzáteszi, hogy ugyanazon páter Weissmeyer, ki az üldözés kiszenvedett áldozata kimultánál oly jézusi szellemben szerepelt, oct. 2-dikán a jezsuiták templomában magasztaló beszédet mondott Krman emlékezetére *) Descriptio seditionis Mijaviensis. **) Melyikben, nem könnyű meghatározni, miután némely forrás a főtemplomot, mások pedig a jezsuiták (értsd a pozsonyi főtéren levő és az evangelicusoktól 1672. jul. 18. elrabolt) templomát említik, mint Krman porrészének nyughelyét. Kajz. a magy. prot. tört. ; A A