Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

V. A magyar evangélikus egyház történetének leggyászosabb lapjai 1650 — 1676 Petz Gyula

sabb munkákat kényteleníttettek végezni: vagy félig mezítelenül evezniök kellett, vagy ha a gályák pihentek, meglánczolva erejükön fe­lül vastag köteleket vagy nehéz gerendákat kellett hordaniok. Még a többi testvéreknek sorsa, Sárvár, Kapuvár és Eberhard börtöneiben mindeddig el nem volt döntve. Még folyvást reményl­ték üldözőik, hogy végre tán mégis sikerülend őket állhatatosságukban megingathatni? De miután minden bántalmazásaik daczára czélt nem értek; ezen hátralevő húszat — t. i. még 13. helv. és 7. ág. hitvallású maradt vala hátra — szintén arra Ítélték, hogy vitetnének el Nápolyba, hol a legsanyarubb sors várta szegényeket. *) Ezek 1675. jul. l-jén Kövér Gábor, Kollonics dühének vak esz­köze által elvezettettek, de kik közül Kapossy István, helv. hitv. rima­szombati pap, és Szentmiklóssy János a császár világos meghagyása következtében még Magyarországban szabadon bocsáttatván, **) csak tizennyolczan, rongyosan, fáradtan és elcsigázva érték el Triest városát. Marhaistállók adattak itt tartózkodási helyül és nagyon vékony eleség nyújtatott nekik. Miután egynek közülök sikerült megszökni, a többit annál keményebben tartották. A menekült megkerittetvén, unszolták, adná fel a foglyok közül azokat, kiknek az ő szökéséről tudomásuk volt: de ő senkit fel nem adott. ***) Még Triestben velenczei kereskedők minden'valláskülönbség nél­kül a tábornokkal alkudoztak, ezer aranyat Ígérvén a foglyok szabadon bocsáttatásaért. Ez 500-zat elfogadván, azok szabadonbocsáttatását nem csak megígérte, hanem Beregszászy István, hanvai helv. hitv. papot Ve­lenczébe kezesül is küldte! Mig azonban a tábornok Bécsbe hivatván, ott hosszabb ideig elmaradt volna*, a foglyok Buccariba vitettek. Ezek közül ketten nagy öszveg pénzért megváltattak, egyik közülök Csúzy Jakab, helv. hitv. losonczi pap, f) öten a szász választófejedelem köz­benjárására, — ki (miután már a szerencsétlenek magok a német egye­temekhez irt siralmas levelükben kemény sorsukat elpanaszolták tenger melléki álladalmak, u. m. Franczia- és Olaszország gonosztevőket. A gályarabság legkeményebb büntetéseknek egyike, és a beltartományokban megfelel a várfogságnak.. \ *) Merle d'Aubigné 265.. **) Kurzer und wahrh. Bericht 30, 36.. ***) Merle d'Aubigné 266.. f) Fabó-Schmal II, 257. Kurzer und wahrhaftiger Bericht 36..

Next

/
Thumbnails
Contents