Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
V. A magyar evangélikus egyház történetének leggyászosabb lapjai 1650 — 1676 Petz Gyula
ugy most is csupa rom. kathol. birákból áliott a törvényszék. Szelepcsényi volt, mint az elmúlt évben is, a bíróság elnöke. Szalay László V, 163. szerint „jobbról ültek: Szelepcsényi György esztergomi érsek, k. helytartó; Széchenyi György kalocsai érsek, győri püspök; Pálffy Tamás kanczellár, nyitrai püspök; Kollonics Leopold, pozsonyi kamaraeluök, németujhelyi püspök. Sennyey István veszprémi püspök. Klobusiczky István péc3i püspök; Balogh István nagyszombati káptalanbeli; Lapsanszky János királyi táblai titoknok; Kerekesy Menyhért mosonyi alispán, k. táblai ülnök. Vályi Mihály az esztergomi káptalanjegyzője; Török György kir. táblai ülnök. Balról: Forgách Ádám országbiró-helyettes; Pálffy Miklós koronaőr; Pálffy Antal kir. táblai ülnök; Szécsi István koronaőr; Erdődy György kir. táblai ülnök; a pannonhalmi apát. Szenthe Bálint kir. alhelytartó. Morőcz Isván alországbiró. Mednyánszky János a kir. helytartó itélőmestere; Pesti Endre az országbíró itélőmestere; Terstyánszky György a k. szemelynök itélőmestere. Majláth Miklós a k. ügyek igazgatója; Orbán Pál. — Ha e neveket olvassuk, nehéz hitelt adnunk Lapsanszky János „ Extractus brevis et verus a-ának,melyben állíttatik: „inter quos judices adfuereipsi quoque acatholici." Sokan legalább nem voltak. Eldöntő sulylyal Szelepcsényi és Kollonics bírtak a tanácsasztalnál. Amaz egyébiránt emezt talán szintoly alaposan gyűlölte, mint magokat a prot. lelkészeket, s távollétében „rőthaju német katonának* szidta, ki majd megtanítja a tiszteletes urakat, ha vonakodnak a magyar ember szavát (önmagát érti) fogadni. — Szalay V. 163, 164.. Az ellenök emelt felségsértési és rom. katk. vallást giínyolási *•) vád leginkább Vitnyédy István, Nádasdy Ferencz már megholt barátjának, két rendbeli levelére alapíttatott. Az egyik Eperjesről 1669. máj. lO.-kéről Bethlen Miklóshoz, az erdélyi kanczellár fiához adatott, a másik levél Keczer Ambrus, eperjesi polgármesterhez volt intézve, s kelt Pozsonyban 1669 dec. 30.-kán. Mind a két levél tartalma körülbelől oda megy ki, hogy szabadságaikat vékalyinista kevesebb jelent meg, a török basa (kinek parancsa alatt a helv. gyülekezetek nagyobb részt állottak) tilalmából magyarázható. Merle d'Aubigné 254. K. Knzmány, Lehrbuch des ev. Kirchenrecht p. 240 az első' alkalommal 32 ág. hitv. és 1 helv. hitv. a második alkalommal 193. ág. hitvallásura teszi az idézettek számát. *) Violatae, quam regi deberent fidei et versae in lndibrium religionis rom. catholicae accusabantur." Ribini II. 37. Micae Job. Burii p. 84.
