Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
I. A váczi ágostai vallású evangélikus gyülekezet története. Tornyos Pál.
tartása, — előre ki kért hatósági engedély nélkül, — szigorúan tilalmaztattak, az egyház csüggedő hiveit maga köré gyűjté, s beléjök azon kijelentése által, hogy az ezen időig a csővári anyagyülekezethez tartozó penczi s rádi fiókgyülekezetek, belátva a váczi gyülekezet további fenállhatásának nagy fontosságát , Váczhoz kivannak csatlakozni, s itt egyesült erővel a papi állomást fentartani, új életet öntvén, — a gyülekezetet újra alakitá meg. A kileányositás s bekebelezés végett a kellő lépések megtétetvén, Pencz és Rád, 1850.-ben június hó 6.-án a váczi anyagyülekezetbe kebeleztettek be. Biztosítva lévén egy részben ekként a gyülekezet jövője, az egyház hivei oly középület megszerzéséről kezdenek gondoskodni, mely a lelkésznek lakásul, a nyilvános isteni tisztelet megtartása helyéül s egyszersmind iskolául is szolgáljon. Mi végre az 1850.-ik évi september hava elsején, a 16. vagy legfölebb 20. családból álló gyülekezet, — tagjainak egymásért jót állása mellett, — a dunaparton fekvő 619.-ik számú házat 3050. pengőfrton vette meg. Új és elviselhetetlen teher nehezedvén ez által, az anélkül is csekély számú hívekre, a súlyos teher megkönnyítése tekintetéből a hazában élő hitsorsosok között gyűjtenek könyöradományokat, majd ismét az áldásdúsan működő Gusztáv-Adolf-egyletet keresek meg segélyezés végett. S e törekvések nem maradtak eredmény nélkül, mert a magyarhoni hitsorsosok között, az akkori szomorú és mostoha időjárások daczára, mintegy 1400. pfrt. gyűlt össze; — a GusztávAdolf-egylet pedig az 1853. évi február hava 9.-én az itt következő levéllel lepte meg a szorongatott gyülekezetet: Tisztelt Urak ! Szeretett Testvérek ! „Hosszú időn át sikertelenül kérték Önök segedelmünket, s talán már attól tartottak , hogy hasztalanul fordultak a német protestánsok vallási szeretetéhez. Örömünkre, tegyen ezen iratunk tanúbizonyságot arról, hogy ez nincs így, és hogy mi Önöknek a katholikus környezet és kath. pompa közötti elhagyottságukról meg nem feledkezénk. A központi pénztárból ide mellékelve küldünk Önök legégetőbb egyházi szükségeikre 306. tallért, vagy is 500. pfrtot. — Ha ezen