Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

2. A Kollégium szervezete

7 esolatbanf Mindezekre a kérdésekre csupán rövidlen és általánosan, — további fejtegetéseinek kiindulópontjaiként, — a következő megállapításokat rögzíthetjük le: Az eperjesi ev. Kollégium tulajdonosa és fenntartója a kollégiumi ősi pártfogóság volt, amely hajdan a „status et ordines evangelici superioris Hungáriáé" nevet viselte s évenkint kétszer, az iskolai év elején és végén, sereglett egybe rendes és ha szükséges volt évközbon is rendkívüli közgyűlésre. Ez a pártfogósági közgyűlés gyakorolta a tanügyi önkormányzatot az egyházkerületi coordinatio és 1 az 1790/91. évi XXVI. ti. e. ér.elmélben, őrködött évi je. leütések alapján a Kollégium szellemi és vagyoni állapota felett, számot kért és felmentést adott, adminisztratív és fegyelmi szabályokat alkotott, követeket küldött s választotta a bizottságokat, a tisztviselőket és a tanárokat. < A Kollégium közvetlenül a esdi megszállás előtt 4 intézetből álott: a) а theológtai akadémiából, b) а jogakadémiából, c) а főgimnáziumból és d) а tanítóképző intézetből. a) A theológia főiskolai jelleget 1666-ban nyert. Különböző viszontagságokon menit keresztül és csak akkor sízümetelt, amikor a, Kollégium maga is szünetelt. 1886-ban az ev. egyetemes egyház közgyűlése eltal elfogadott szervezet egyetemes intézetnek, az 1891—94.évi ev. ev. zsinat pedig egyetemes jellegű főiskolának ismerte el. A megszállás után a 'theológiai főiskola székhelyét Budapestre tette át, ahol a Pozsonyból menekült egyetemes ev. theológiai akadémiával együtt két évig működött, miglen a pécsi egyetem soproni ev. hittudományi kn rába olvadt be. b) A jogakadémia szintén egykorú a theológiával s