Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

7. A Kollégium sorsa a nemzetközi jog tükrében

-26 Igen fontos és jelentőségteljes ez az osztályozás azért, mert az európai főbb jogrendszerek e két közintézet, között, épp a bennünket legközelebb érintő s leg aktuálisabb kérdésben mutatnak fel lényeges eltéréseket. A közintézetek megszűnése kérdésében ugyanis. A magánjogi jogi személyek gyanánt szereplő közhasznú intézeteknél, az intézet, megszűnése esetén, a vagyon sorsa a magánjog szabályainak lévén alávetve, fölölte az alapítók örökösei döntenek, vagy ha nem volnának, 1 úgy az alapító jogi személy akarata, az alpító-levél mérvadó. Csupán mindezek után vagy hiányában szállhat a vagyon az államra át, amely még ebben az esetben is, valamely rokon eélra tartozik ezt fordítani. A szorosabb értelemben vett- közintézetek vagyona ezzel szemben az anyaközülethez tér visza, a közintézet megszűnése esetén. (Ereky István.) Megállapításainkat tehát ezek szerint, a tárgyi jogból és az a jogelméletekből levonható következtetések az eperjesi Kollégiumra vonatkozólag is igazolják. Az alapítók örököseiként tekinthető 1 kollegiális szervezet, a Kollégium igazgató-választmánya, nagybizottisága, a Kollégium alapító-levele és alkotmánya értelmében, az alapítók által kitűzött célok megvalósítása érdekében jogosult volt

1 intézkedni, — cz vitán felül 'áll. Amennyiben azonban intézkedése avagy a. Kollégium I intézeteinek magyarországi működése, az eperjesi Kollégium működésének a jogfolytonosság alapján I való folytatásaként esetleg még sem nyerne elismerést, az eperjesi Kollégium, mint ilyen, Eperjesen még ebben az esetben is megszűntnek tekinthető, s megszűnésénél ekként az „établissements d'utilité public" megszűnésének jogi hatásai állanak be. 7. A Kollégium sorsa a nemzetközi jog tükrében. Amidőn tehát a fentiekben előadottak alapján megállapíthatónak tekinthetjük, hogy az eperjesi ev. Kol lé-