Feöldi Doby Antal: Podmanyiczky család (Budapest, 1892)

Podmanyiczky család

-О 44 <$> tanárnak választatott volt meg. 1843-ban Ráday Gedeon gróf, Pestmegye követe mellé rendeltetett irnokúl, s mint ilyen Pozsonyban időzött az 1843/4-ki országgyűlés alatt. 1845-ben Berlinbe ment az egyetemre, majd hosszabb külföldi útra indult. 1847-ig mint aljegyző Pestmegyében működött, ekkor mint kir. engedélyt nyert mágnás résztvett a pozsonyi, 1848-ban a pesti országgyűlésen ; ez utóbbin mint a felsőház tagja és korjegyzője. — 1848. évi szeptember havában mint önkéntes a Schwechat melletti táborba indúlt, ezután a Károlyi-huszároknál mint kapitány végigküzdötte a szabadságharczot, s a honvéd névnek tiszteletet szerzett. A szomorú emlékű világosi fegyverletétel után, midőn a kard kihullott kezünkből, Frigyes bárót Aradon közlegénynyé sorozták; szép vonásra s nemes szívre vall, hogy a fegyverletételt megelőzőleg maga köré gyűjtve százada legénységét, összes pénzkészletét, 620 frtot elosztá közöttük. Ezután Milanóba, Olaszországba kisérték, az ott állomásozó 7. számú Prohaszka gyalogezredhez, hol 1850. febr. haváig szolgált; innen Innsbruckba, az ott állomásozó, Lajos főherczeg nevét viselő 8-dik gyalog-ezredbe osztatott be. Mindkét ezrednél sok lealáztatás és bosszantásnak volt kitéve ; keserű sorokban irja ezt le maga a nemes báró, de mi már a szomorú napok szenvedéseire fátyolt vetettünk. Végre 1850. junius 21-én megszabadúlt. Haza kerülvén falura vonult, s az irodalomnak szentelte idejét; 1853 tói 1888-ig sok becses munkával gazdagította irodalmunkat. Müvei ím ezek : „Utinaplómból" 1853. 1 k. „A fekete dominó" 1853. 1 k. „Az alföldi vadászok tanyája" 1855. 2 k. „Tessék ibolyát venni" 1856. 5 k. „Margit angyal" 1859.