Feöldi Doby Antal: Podmanyiczky család (Budapest, 1892)

Podmanyiczky család

37 <sb) Károly vonala. Károly báró (szül. 1772. Aszódon, mint a nemzetségi zsebkönyv helyesen mondja, j 1833. szept. 21-én) neve az 1791-iki országgyűlésen egy érdekes, de sajátságos ügygyei van kapcsolatban, melyet itt röviden, bár nem tartozik a család történetéhez, elmondunk. Az 1791-iki országgyűlésre jellemző, hogy az egybegyűlt rendek a fejedelemnek a külügyi politika vezetésére vonatkozó jogait ki akarták kezéből csavarni. — Mint egyik jelesünk irja : „Soha országgyűlés nem mutatta ki világosabban a rendek tájékozatlanságát, fogalomzavarát és gyakorlatlanságát az állami ügyekben, mert egyik sem lépett fel oly nagy követelésekkel, mint ez." (Grünwald Béla : A régi Magyarország 155.1.) Ugyanis nem követeltek többet, mint hogy a király, ha békeszerződést köt, ez aktushoz az országgyűlés is küldjön biztosokat; s a rendek kivihetőnek hitték, hogy az országgyűlés a fejedelem mellőzésével küldjön követeket az udvarokhoz vagy békekötésekhez. — — Gróf Zichy Károly országbíró tisztán látja a képtelenséget, és figyelmezteti a főrendeket, hogy a frigykötések oly titkosan folytattatnak az udvaroknál, hogy azoknak veleje és szövege igen kevés és csak az udvari titokban híven való megtartásáról legismertebb tanácsosokkal közöltetnek, s mostani politikája szerint Európának a frigykötések és egyéb szövetségek előbb az udvaroknál végeztetnek, s azután csak végső befejezésekre s a kötések külső szinének megszerzésére küldetnének a közegyezésből nevezett helyre követek. De Zichy grófra a rendek nem hallgattak, és megválasztották a követséget : gróf Teleky József, Almássy