Feöldi Doby Antal: Podmanyiczky család (Budapest, 1892)

Podmanyiczky család

h 21 ^ kép letűnvén a történelem színpadáról a Podmanyiczky ak, szintén egy századig nyomát sem leljük a hasonnevű utódoknak, mert a Luther tanát elfogadott Podmanyiczky István nyitrai püspök házasságából származott gyermekei az akkori viszonyok között igényt nem formálhatva a királyi ügyész által elfoglalt ősi örökséghez, valószínűleg mostohább körülmények között széledtek szét, hogy később egy virágzó ágnak törzsévé válhassanak; a mint hogy már a XVII. század közepén Zólyom megyében, Korpona városában látjuk feltűnni a most is virágzó ágazat törzsét, Podmanyiczky Gábort, ki 1652-ben Korpona szabad királyi város tanácsnoka, országgyűlési követe, 1654-ben pedig birája volt. (A Podmanyiczky család emléke 161.) 1652. szeptember 2-án Korpona városa őt mint tanácsnokát és Rozenauer András jegyzőt megbízta, liogy a gróf Csáky László országbíró és főispán elnöklete alatt tartandó Zólyom vármegyei közgyűlésen, ezen részek-, leginkább pedig Korponának a török elleni oltalmazására és védelmérőli ellátásának szükségét adják elő. (Századok 1880. 420. 1.) A család jeles tagja és történetirója, báró Podmanyiczky Frigyes azt irja, hogy ez időben érte a családot egy újabb csapás, a mennyiben a korponai templom elégése alkalmával családi levéltáruk is a lángok martaléka lőn. (A P. család emléke 161. 1.). Ugyanazt irja a magyar nemzetiségi zsebkönyv is a család ismertetésénél, hogy családi okmányaik elpusztultak (M. nemz. zsebkönyv 392) ; hogy azok egy része megsemmisült, az valószínű, — de nem egészen