Feöldi Doby Antal: Podmanyiczky család (Budapest, 1892)

Podmanyiczky család

15 törvényczikke az ő erőszakoskodásával foglalkozik, (1546. évi 54., 56. t. cz.) s a Rendek kérik a királyt, hogy „Podmanyiczkyval is végezzen és eszközölje, „hogy Nyitramegyében Szerdahely, Veszprémben „Bakony-Újvár, Somogy megyében Ordó nevű, ez „években épített váracsokat, melyekből köröskörül „különféle fosztogatások és a szegényeknek nyomorg&tciScl gyakoroltatik, ő Királyi Felségének haladék „nélkül visszaadja, és azok visszaadásával ő Felsége „lerontassa. " Rafaelra leggyanúsabb árnyat vet azon modor, melylyel anyja, Tarczay Katalin irányában viseltetett, kit ő saját házából kiűzőit, a miért azután őt édes anyja örökségéből kitagadta 1551-ben, és mindenét leányának Sárának, Szúnyogh Mózes feleségének hagyta, a ki őt magához fogadta. Azonban Rafael gyermekeinek is hagyott valamit, de Rafaelnek gyermekei nem maradtak. (Buday Ferencz: Hist. lex. III. 226. ?) Rafael bírta Lednicze várát, valamint Fehér vármegyében Palota várát. — Lakását rendesen VágBeszterczén tartotta. — Neje Lonmiczy Janka, Lomniczy Ádám, Brunow urának leánya volt, ki utód nélkül hagyta. Meghalt e hatalmas főúr 1558-ban 46 éves korában, s eltemettetett az alsó-szúcsi egyházban, bár némelyek állítják, hogy mivel díszes síremléke a vág-beszterczei r. k. templomban fennmaradt, ott van eltemetve is. Mint tiszt. Szmid Kálmán úr Vág-Beszterczéről értesített: „A szúcsi egyház Canonica visitatiója szerint a XVII. században ugyanott Podmanyiczky Ráfael sírjában egy ezüst buzogányt találtak, —- melyből az akkori plébános kelyhet készíttetett, mely ma is megvan az egyház birtokában. — A buzogányon e fölirat