Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

50 Beszédek 170. k. ο.) s csak ezután lehetne a s. lelkészeket nyugodtan a szükségnek megfelelően máshol is alkalmazni. TheoL akadémiáink tanulmányi idejét, mint jeleztük nem szállíthatjuk le, tudományos érdekből. Ha a jelzett szemináriumi évet az 5-ik évre tennők, — tekintetbe véve még a lelkésszé megválaszthatás feltételéül okvetlenül szükségesnek mutatkozó káplánkodást is — ügy ezzel vagy az önállóvá levés ideje tolódnék ki, ami több tekintetből volna elkerülendő, vagy pedig a külföldi theol. tanulmányozást tesszük lehetetlenné, aminek pedig életbevágó nagy fontosságát ev. theológiai szempontból hangsúlyoznunk nem kell. A külföldi, főként németországi prot. theol. fakultásokra való menést, meggyőződésem szerint ínég egyetemi theol. fakultás elnyerése esetén is szükségesnek kell tartanunk, és ez irányú jövendő feladatunkat abban látom, hogy egyfelől stipendiumok nyújtása, másfelől a német nyelv alaposabb elsajátítása révén, mindénkire, aki ev. lelkész, vallás- vagy theol. tanár akar lenni, kötelezővé kell tenni azt, hogy néhány szemesztert külföldi prot. theol. fakultásokon tanulmányozhasson, miután a vizsgák terhétől megszabadúlva, zavartalanul merülhet el az épen őt érdeklő theol. probléma vagy vallási élet vizsgálatába. A németországi theol. Studium fontosságát tekintve, ha jövendő theol. irányunk ennek gátat vetne, szinte azt mondhatnók, hogy helyesebb volt a 16 — 17. századbeli gyakorlat, amikor itthon csak az előképzést adták meg, s azután Wittenbergbe, Lipcsébe stb. küldték a lelkészi pályára lépőket. Fennebb szóltunk arról, hogy elvi tekintetben követelnünk kell valamely egyetembe szervesen beillesztett ev. theol. fakultást. Elvi magaslatról szemlélődve, egy-két jelenségről itt sem volna szabad megfeledkeznünk. A helyzet nálunk más mint Németor-