Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

37 végzik feladatukat. Az egységesítésre Lovich és Schedius törekszik az 1805-ben az egyetemes gyűlés elé terjesztett tantervével, (u. o. 104. o.) a felsőbb jellegű jogi, bölcsészeti és theologiai tanulmányoknak a gimnáziumtól való elkülönítése által. Mindegyik két-két évre terjed. (Hor. i. m. 222.) A világi pályára lépők még egyetemen folytatják tanulmányaikat. A theol. pályára lépők pedig két évi filozófiai kurzus után két évi theol. tanfolyamot látogatnak, s ezután a gyakorlati pályára léphetnek, feltéve, hogy a vizsgát megállották. Az egyes iskolák azonban vonakodnak e tantervet elfogadni, még az 1836-i javított formában is. (Hor. i. k. 223.) Zay felügyelő kezdeményezésére 1841-ben Zay-Ugróczon összeülő-bizottság theol. nevelésügyünket is komoly megbeszélésben részesítette s a javított Schedius tantervet, a magyar nyelv erős hangsúlyozásával, az egyetemes gyűlésnek elfogadásra ajánlotta, mely azt magáévá is tette, s kötelezte az egyes lyceumokat ez alapon való szervezkedésre. (Szel. i. m. 158. o.) 1848. eszményi követelései helyébe a szabadságharc leverése után a Thun-féle Organisations Entwurf lép, amely az összmonarchia iskola ügyét egységesen akarja rendezni; s a nyilvánossági jog esetleges megvonásával kényszeríti ev. középiskoláinkat, hogy aszerint szervezkedjenek. Bár ez Org. Entw. főképen a középiskolai reformot tartja szem előtt, közvetve mélyreható változást hoz létre felsőbb oktatás ügyünkben is, mivel a középiskolai tanulmányi időt 6 helyett 8 évben állapítja meg. Ennek következménye lesz, hogy több iskolánk lyceális jellegét elveszti, így Késmárk, Lőcse, Rozsnyó, (Hor. 317. o.) csak Pozsony, Sopron, Eperjes tartják fenn magukat, s őrzik meg lyceális jellegüket oly formán, hogy a filozófiai tanfolyam beleolvad a középiskolába s a jogi oktatás háttérbe szorul a theol. mögött, (u. o.) Egyházunk tehát e súlyos helyzetben