Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

26 és nem az egyetemi tanulmányokra érettek szempontjából (Csengeri i. m. 160. k. o.) Összetévesztettük az egyetemet a szakiskolával. Az egyetem a tudománynak önmagáért való művelésének színhelye. Középiskola is, szakiskola is más, az egyetemmel ellentétes jellegű. (I. 332., III. Bev. 9. o.) A középiskola szempontjából való reformokat főképen a fii. fak.-ra vonatkozólag tartották szükségesnek, azon hitben, hogy mivel a középiskola számára nevel tanárokat, a középiskola követelményeit kell szem előtt tartania. Ám közép- és főiskola eltér egymástól feladat, munkakör, mód és cél tekintetében. Joggal hangsúlyozza Schneller, (III. 193. ο.) hogy a középiskola az emberiségnek századokon át megállapított kulturkincsét közvetíti a tanulóival. Arra törekszik, hogy feltüntesse: miként valósúl meg a humánum a történetben. A főhangsúly a tanulás és az ezt ellenőrző vizsgákon van. Elméleti tekintetben nem problematikus kérdésekkel foglalkozik, -hanem a tudománynak már megállapított biztos eredményeivel, (I. 332. k. o.) szemben a főiskola ismert feladatával és módszerével. A középiskola szempontjából való reformok az egyetem feladatát tévesztik szem elől. Összetévesztették az egyetemet a szakiskolával, pedig ennek is más, sőt ellentétes a természete. (III. Bev. 9—12. o.) Amennyiben a létező tudomány fenntartása s főként gyakorlati célból való kihasználása a céljuk, inkább receptív mint produktív munkára kötelezik hallgatóikat. A tekintélyszerüséget, a Studium kötöttségét, a kollokviumokat és vizsgákat elbírják, sőt megkívánják, (u. o.) Szükség van szakiskolákra, jogi, tanári, papi szakiskolákra, mert a közepes tehetségüek száma mindig nagyobb a jeleseknél és mert az emberiségnek sokkal több lelkiismeretes, az indítást váró és pontosan teljesítő munkásra van szüksége, mint geniális alkotóra, (u. o. 10. o.) De a tudomány fejlődését hangsúlyozva egyetemre is szúk-