Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

15 franciához közelebb álló magyar nép az elvont tudomány iránt nem érdeklődik, a tudománynak önmagáért a tudományért volt tanulmányozásához nincs érzéke, ezért a korlátlan szabad egyetemi rendszer sem megfelelő a számára (Sehn. I. 164. ο.) A gyakorlati élet szempontjából kell az egyetemeket is berendezni, és távol tartani az előadások köréből mindazt, aminek a gyakorlati élethez nincs köze. Mintha bizony nem a tudománynak önértékű kutatása eredményezné gyakorlati szempontból is a legnagyobb eredményeket és nem volna nyilt titok, hogy Németországnak a technikai, természettudományi s gazdasági téren elért hatalmas eredményei az egyetemeken folyó önzetlen munkának lettek gyakorlati gyümölcsei és mintha nem maga Franciaország is, akit pedig mintául szeretnek odaállítani a gyakorlati érzékű és „elvont tudományt" nem kedvelő magyarság elé: nem látta volna már be eljárásának helytelenségét, tudományos szempontból való meddőségét, sőt veszedelmességét s nem tért volna az egyébként annyira gyűlölt német minta követésére és végül mintha a magyarság egész ezredéves története nem bizonyítaná azt, hogy ideálokért, a szellem, a vallás igazságaiért harcba szállni, küzdeni, sőt életét adni mindig kész volt (Sehn. I. 163. k. o.) De úgy látszik a Treforttal megindult áramlat nem igen tartóztatható fel. Meglevő bajokat akarnak orvosolni, de a jelen torzegyetemből következtetve az igazi egyetem hiányaira, nem csoda, ha ilyen körülmények közt pejor medicina rnorbo. Különböző megszorító intézkedések érik az előadási, hallgatási, tanulmányozási és élési szabadságot egyaránt. Schneller meggyőzően mutat rá az egyetemi szabadságot megcsonkító e rendeletek helytelenségére és az általuk teremtett visszás helyzetre. (III. 1. kk. o.) Az egyetemi hallgató szabadságát korlátozzák sőt illuzóriussá teszik a meglevő évközi kollokviumok, az