Ágost. hitv. evang. keresztyén vallásoktatás a középfokú iskolákban (Sopron, 1912)

III. Fejezet. A vallásoktatás célja elérésének fő feltételei a középfokú iskolákban

— 51 szemelvényekkel, idézetekkel is tervszerűen kell eljárni. Ε téren is mindent a maga helyén, a tanulók érettségi fokának' megfelelő módon kell nyújtani, hogy az idézeteknek, utalásoknak mindig meg legyen a kellő súlya és hatása. Az ügy fontosságára való tekintettel utalok néhány ide/onatkozó számottevő, haszonnal felhasználható gyűjteményre, munkára: Η árf ahangok ι szerk. Payr Sándor), Lévai József, Torkos László és Porkoláb Gyula: Vallásos lant. Kozma Andor: Vallásos költemények. Kádár: Vallásos költemények. Sántha Károly: Buzgóság könyve. A szükséges helyen kellő kritikával használható Dvorzsák János „Idézetek tára'' is. Az idevonatkozó értekezések közül figyelmet érdemelnek Hollósy Kálmánnak a „Szövétnek"-ben megjelent következő munkái : „A magyar vallásos líra és főképviselői", „A vallásos •rkölcsi elem Arany költészetében " (L. Szövétnek 1907/908. évfolyama), továbbáDr. Szelényi Ödönnek „Jelenkori vallásos áramlatok a modem irodalomban" c. műve. 7. A vallásos jellegű képzőművészet Vallas és művészet, kiváló alkotásai mint szemléltető eszközök a vallásoktatásban. Goethenek e szavai; „az emberekben addig van költői és képzőművészeti teremtő erő, amíg vallásosak", kifejezik egyrészről a vallás és művészet helyes viszonyát, másrészről pedig magukban foglalják e viszony természetes folyományait, illetve követelményeit. Ε szerint a művészet a vallást nemcsak nem pótolhatja, hanem épen a szép-alkotást létrehozó művészi ihletnek van szüksége a mély vallásos érzésre. A művészet története is azt mutatja, hogy azok az alkotások állanak a műérték legmagasabb fokán, melyek a legmagasztosabb problémát, az Isten-embernek ábrázolását a legmélyebb vallásos érzés szülte ihlet segítségével a legtökéletesebben oldják meg. Másrészről azonban amily sokat nyer a művészet az alkotóknak vallásos érzésétől, személyes hitétől, ép oly sokat is nyújt az embernek, neveli, ápolja a vallásos érzést. Ez alapon nemcsak hogy meglehet engednünk a művészi elem érvényesülését az evangéliomi alapon álló vallásos életben, hanem arra egyenesen szükség van addig a határig, mig az a kultuszban nem lesz szinte öncéllá, hanem pusztán a mélyebb vallásos érzelmek kifejezője és egyúttal felébresztője, nevelője gyanánt szerepel.