Ágost. hitv. evang. keresztyén vallásoktatás a középfokú iskolákban (Sopron, 1912)

III. Fejezet. A vallásoktatás célja elérésének fő feltételei a középfokú iskolákban

41 — „Hogyan lehet a legnehezebb, legelvontabb tételeket is könnyen felfoghatóvá s érzékelhetővé tenni, arra legjobb útmutatást adott Jézus, aki az egyszerű néppel is megtudta értetni a. legelvontabb igazságokat, mert nála azok mind szemlélhető módon, a fantáziát segítségül véve jelennek meg. Isten nála a jó atya, aki gyermekeit szereti, adományokkal látja el, az elveszett, de újra megtalált fiút örömmel, tárt karokkal fogadja. Majd pedig király, aki szolgáit számadásra vonja. Máskor ismét, vendégséget adó úr. Egyszer gazda, ki kertészével a gyümölcsöt nem hozó fáról beszélget·, máskor megint munkaadó, aki szőllőjébe munkásokat fogad. A mennyország is hányféle alakban fordul elő! A mennyország egyszer gyöngy, majd a szántóföldbe rejtett kincs, majd meg halászháló, lakodalmi vendégség!" íme még módszertani tekintetben is Jézus adja nékünk a legtökéletesebb útmutatást. Jézus tanítási eljárása dönti el tehát azt a A tanulók állandó kérdést, hogy milyen alakban közöljük a vallás- f°9'

a"

to

zt

atása. oktatási tananyagot. Főszabályul itt azt állíthatjuk fel, hogy a módszertanból ismeretes tanalakok közül kellő pedagógiai és didaktikai tapintattal esetről-esetre mindig azt alkalmazzuk és a szükség szerint azokat úgy változtassuk, hogy ez által az egész osztály folytonos foglalkoztatását, a tanulók lelki •öntevékenységének szereplését idézzük elő. Óvakodnunk kell ezért — különösen az alsóbb fokon, de azért a felsőbb osztályokban Is — az egyfolytában való hosszabb, pusztán közlő előadástól·, hanem ezt az új anyagnak a régihez kapcsolása, megvilágítása. GS cl Z' állandó érdeklődés biztosítása céljából a módszertanilag helyesen alkalmazott kérdezésnek, a tárgyhoz illő szemelvények olvastatásának kell felváltania, illetve követnie. Vigyázzunk arra, hogy szorosan a tárgyhoz A tárgyszerűség, tartsuk magunkat és messze el ne kalandozzunk. Ne arra nézzünk, hogy mi kedves mi nekünk, hanem hogy mire van szüksége a tanulónak. Különösen a kezdő tanárokat kell figyelmeztetni az önmérséklésre; ne gondolják azt, hogy az összes tudományukat azonnal kell közölni a fiatalokkal. Az idősebb tanárok úgy is tapasztalhatják, hogy magyarázati füzeteik terjedelem tekintetében évről évre vékonyabbak, tartalom dolgában pedig egyre magvasabbak lesznek.