Ágost. hitv. evang. keresztyén vallásoktatás a középfokú iskolákban (Sopron, 1912)

II. Fejezet. A vallásoktatás különleges feladatai korunk szellemi áramlatai között

— 25 — Az eddigiek alapján most már főbb vonásaiban A csodák tárgyalása ι ·· , , ,. , , .. . „ , . . a vallásoktatásban. korvonaloznatjuk azt, vájjon inino álláspontot foglaljunk el s minő eljárást tanusítsunk a vallásoktatásnál a csodák kérdésében, hogy állásfoglalásunk egyrészről biblikus alapon nyugodjék, másrészről pedig összhangban álljon az isteni elem működését elismerő tudományos felfogással. Két kérdésre kell itt feleletet adnunk, t. i. hogy a csoda tárgyi tekintetben minő helyet foglaljon el a vallásoktatásban és hogy alaki tekintetben miképen fogjuk fel a csodát. Ami az első kérdést illeti, feleletünk erre a fentebb mondottakból ónként folyik. Minlhogy metafizikai és vallási értelemben véve lényegileg egy-egy nagy csoda ván, t. i. a teremtés és az ujjáteremtés a Jézus Krisztusba vetett hit alapján, ebből világosan következik, hogy a vallásoktatás körében tulajdonképen csak erre a két nagy csodára kell felhívni a figyelmet. Ha alkalmas módon rá mutatunk Istennek minden értelem fölött álló hatalmára, csudás bölcseségére és szeretetére, ha feltárjuk növendékeink előtt Istennek a Jézus Krisztusban megjelent, nagy kegyelmét, ha az élő hitet, Jézus szeretetét sugárzó tanításunkkal felemeljük tanítványaink lelkét az' Isten-ember csodás személyiségéhez, ha rámutatunk a Jézus Krisztusba vetett hitnek eredményére, a tökéletesebb új életre, arra. a nagy átalakító, újjáteremtő, szabadító munkára, amit a Megváltó végez és végre ha utalunk a fejlődés céljára, a bűntől valósággal megváltandó új emberiségre: akkor megmutattuk azt a csodátamely az igaz valláscs érzelmek forrásává lesz a lélekben, amelynél többre és nagyobbra üdvösségünk érdekében szükség nincs és amelyet az értelem nemcsak hogy elfogad, hanem még örül is neki. Az alkalmas helyen és módon kiválasztott bibliai csodatörténeteket is az isteni teremtő és gondviselő hatalom fentebb jellemzett csodáinak szemléltetésére kell felhasználni. A fentebbieknek megfelelően a kiválasztásnál is különösen a vallásilag építő jellegre kell tekintettel lennünk s a tanításnál is kiváltképen ezt kell kidomborítanunk. Ami a második kérdést, t. i. a csoda lefolyásának módját és alakjá t illeti, e tekintetben akkor járunk el helyesen a vallásoktatásban, ha magának Jézusnak álláspontjára helyezkedünk. Tudvalevőleg Jézus kortársai a Messiástól a természet rendjét áttörő különleges jelekel és varázslásszerii mágikus csodákat