Sztehlo Kornél: Felolvasások X. A nő társadalmi helyzetéről. XI. A nő helyzete a magyar magánjogban (Budapest, 1913)
A nő helyzete a magyar magánjogban
28 meghatározást fogadja el a javaslat is, amidőn kimondja : ,,A férj jogosítva van mindazoknak a vagyontárgyaknak hasznait élvezni, amelyeket neki akár felesége, akár feleségére való tekintetből harmadik személy a házassági terhek viselésének könnyítésére rendel (hozomány)." 2 7 A haszonélvezetre való korlátozás azonban az életben fenn nem tarható, ha készpénzben adatott át a hozomány. Ezt már Frank professzor ís érezte, midőn azt tanította, hogy a készpénzhozomány nem egyéb, mint a férjnek közönséges adóssága. A javaslat a haszonélvezeti korlátozást fenn akarván tartani, a 46. §-ban rendeli: ,,A hozományról kapott pénzről és más elhasználható dolgokról a férj rendelkezhetik, de köteles e tekintetben a rendes gazdálkodásnak és a hozomány rendeltetésének megfelelően eljárni. Eltérő megállapodás hiányában köteles nevezetesen a pénzt, amennyiben a rendes vagyonkezelés szabályai szerint készen nem kell tartani, a 240. § 2. bekezdése értelmében (tehát állampapírokban) gyümölcsözőleg elhelyezni annak részére, akit a hozomány állaga illet. 2 8 Más elhasználható dolgot (tehát értékpapírokat is) a férj magának is megtarthat, vagy maga is elhasználhat. Igazi „lex imperfecta" és amellett impraktikus. Készpénzhozományt mai nap rendszerint kereskedőknek, iparosoknak, mezőgazdáknak, akiknek iparukhoz készpénztőke kell, szoktak adni. „Másfoglalkozású emberek apanázst kapnak, ami mindenképen célszerűbb is." Ha már most a szakaszt úgy érijük is, hogy annak a kereskedőnek, aki készpénzhozományt kap, nem kell állampapírokat vásárolni és azon árukat vásárolhat, mert ezen célra a pénzt készen kell tartani, mit érünk vele, 2 7 Javaslat 41. §. 8 Javaslat 46. §.
