Sztehlo Kornél: Felolvasások VII. Az emberi lélek és értéke. VIII. Tömörüljünk! IX. A házassági elválás problémája (Budapest, 1911)

A házassági elválás problémája

35 dés megoldásánál csupán az egyéni szabadság és az egyéni boldogság érdekeit szem előtt tartani. Miután a házasság, mint az a legbensőbb és legszorosabb kötelék, mely a családot megalkotja, a társadalmi együttlét alapját is képezi, a társadalom érdeke mindent elkövetni, hogy ez a kötelék lehetőleg épségben maradjon és könnyelműen fel ne bontassák. Igaz, hogy első sorban az államnak, mint a társadalmi rend őrének a feladata és kötelessége a házasságot megvédelmezni, de az állam minden hatalmával nem képes ennek a feladatnak megfelelni, még pedig azért nem, mert azok felett a tényezők felett, amelyek a házasságot összetartják, vagy feldúlják, az állam nem bir hatalommal. Ezen a ponton a társadalomnak kell segíteni. A társadalomnak ezen a téren sokkal erősebb fegyverei vannak, mint az államnak. Ha az állami biróság vétkesnek itél egy férfit, mert nejét tettleges bántalmazásokkal illette — ha vétkesnek itél egy nőt, aki az urát megcsalta — a mai társadalom egy kicsit talán megbotránkozik az eset fölött, de azután napirendre tér fölötte és a szalonokban mindenki barátságosan kezet szőrit az elitéltekkel Egy új házasság mindent reparál. Talán máskép lenne és talán sokakat visszatartana a házastársi kötelességek súlyos megsértésétől, ha a társadalom bojkottot mondana azokra, akik a házasság intézménye és ezzel a társadalmi rend ellen vétettek. Régebben úgy is volt. Az elvált nőknek, még ha ártatlanok voltak is, nehéz helyzetük volt a társaságban és a nők irtóztak attól erre a sorsra jutni. Ma mosolygunk felette, sőt azt találjuk, hogy az elvált nő sokkal érdekesebb egyéniség, mint a családi gondok és kötelességek súlya alatt görnyedező feleség és senkinek sem jut eszébe a társaságban az elvált nőnek hátat fordítani. Ezzel korántsem azt akarom mondani, hogy a társaság minden elvált nőt, vagy férfit bojkottáljon,