Sztehlo Kornél: Felolvasások VII. Az emberi lélek és értéke. VIII. Tömörüljünk! IX. A házassági elválás problémája (Budapest, 1911)

Az emberi lélek és értéke

14 közönséges önzés alsó regiójából oda, ahol a szeretetetegyedül megértik és megjutalmazzák. Dyonisos és Ariadné egyesülésében látjuk az emberré lett Istent, aki feláldozza magát, hogy az emberiséget megváltsa ós az istenné lett emberiséget. Hasonló a Krisztusi eszméhez, csakhogy a görög mythos a férfi és nő közötti viszonyra, a keresztyén hit az Atya és fiú közötti szeretetre alapítja eszméjét. Igen sok költészet van a germánok mythosaiban is. Mondáik, regéik és a néphit tele vannak szellemekkel. Az erdőt, a mezőket, a ligeteket, a folyókat, tavakat, a bányákat, a házi tűzhelyet benépesítik tündérekkel, nymphákkal, koboldokkal, elfekkel és hasonló „Geisterspukkal". Ki nem ismerné a „Lützov wilde Jagd" és a „Rübezahl" meséit? Ezen harczi nép a csatában szenvedett hősi halált tartotta a legnagyobb dicsőségnek és a csata küzdelmét a legnagyobb gyönyörnek. Nem is tudott magának képzelni boldog túlvilági létet öldöklő bajvívás nélkül. Az elesett hősök jutalma az volt, hogy még haláluk után is véres csatákat vívtak. A germánok hite szerint csak a harczban elesett hősök és a királyok kerültek a Walhallába, az aggkorban vagy betegségben elhunytaknak Hel istennő ködországában adtak helyt. A Walhallában a hősök minden reggel vad harczra kelnek egymással, de délig minden seb begyógyul és délben Odin asztalánál esznek és isznak, amennyi beléjök fér. Hel országa (a későbbi keresztény Hölle) egy igen szomorú hely. Odin Helt a kilenczedik alvilágba a ködös Niffelheimbe (Nebelheim) taszította le és oda kerülnek a Walhallára nem méltó lelkek. Hel istenasszony arcza halvány és kékes, ragadozó és kegyetlen, amit megfogott, azt karmai közül többé ki nem ereszti; országába a Gjöll folyón át híd vezet, magas korláttal körülvett ülőhelyét a Garm kutya őrzi. Előtte elfolyik egy iszappal ós kardokkal telt folyó.