Sztehlo Kornél: Felolvasások VII. Az emberi lélek és értéke. VIII. Tömörüljünk! IX. A házassági elválás problémája (Budapest, 1911)

Az emberi lélek és értéke

10 zös felfogásuk, hogy a lélek élete a jelenlegi világ korszakban az istenek, vagy szellemek régi bűnei miatt való bünhődésro szolgál, továbbá, hogy azon emberek lelkei, kik a testi életben és a magasabb emberi társadalmi osztályokban teljesen meg nem bűnhődtek, alsóbbrendű emberi testekben vagy állatokban kéntelenek tovább bűnhődni. A hinduk legalább a Brahma és a Buddha vallások kifejlődése után, az igazi ősszellemnek, melynek ezerszeres átváltozása háromsági tanuk szerint a Maya varázstükre után álmodott anyagi világ, az őseredeti „semmit" tartották, amelybe a bűnhődés által megtisztított lelkek visszatérnek. Itt tehát a szellemnek és a csak büntetésül külön létre jutott léleknek főhivatása — anyagtalanná — személytelenné — semmivé lenni. A Brahmaizmusból körülbelül 500 évvel Krisztus születése előtt, mint ennek reformációja kifejlődött Buddha vallása. Alapitója Gautama vagy Gótama indiai királyfi. Kulturtörténelmi szempontból a keresztyénség után a legfontosabb vallás, melynek ma is körülbelül 300 millió követője van. Buddha eredeti vallása szerint az egész külvilág üree és anyagtalan, léte csak valóságának hitén alapszik. Minden ami létezik, fájdalomnak van alávetve és az ettől való menekülés csak a lót megszüntetése által lehetséges. Miután azonban minden lót egy előbbi létben végzett cselekmények következménye, azon kell lenni, hogy cselekvőségünket egészen elnyomjuk ós ekkép a szenvedélyektől is amelyek a cselekvés rugói, felszabadaljunk. Az embernek tehát nem szabad esküdni, hazudni, rágalmazni, ölni, lopni, bosszút állani, erényesen és mértékletesen kell élnie, alamizsnát osztogatnia, az érzéki gerjedelmeket el kell nyomnia ós csöndes szemlélődésben kell elmélkednie. Ha az ember ekkép él, már itt e földön érdemessé teszi magát arra, hogy halála után közvetlenül a Nirvanába