Sztehlo Kornél: Felolvasások V. A Boromaeus Encyklika történelmi megvilágításban. VI. Quo vadis? (Budapest, 1910)

Quo vadís?

29 kilométer távolságot halad. Ez tesz egy év alatt 9 és fél billió kilométert. Ez a távolság adja a fényév mértékét. Hogy már most az űrben létező távolságoknak némi képét nyerjük, tudnunk kell, hogy a fény a tőlünk 385,000 km távollévő holdról IVa másodperc alatt, a 150 millió km. távollévő napról 8 perc és 17

4/δ másodperc alatt jut el hozzánk, de már a napunkhoz legközelebb lévő állócsillag az Alpha, a Centaurus csillagképben oly távolságban van tőlünk, hogy onnan csak 4 és 3 tized fényév alatt jut el hozzánk a fény. Az Arcturus, amelyet nagy távolsága dacára mint fénylő csillagot szabad szemmel látunk, mert 10,000-szer erősebb a fénye, mint a mi napunké: 135 fényév és a göncöl szekerének főcsillagai körülbelül 200 fényév, vagyis 1855 billió kilométer távolságban vannak tőlünk. De egymástól is oly távolságban vannak ezek az óriási napok, hogy a göncöl szekerének egyes csillagai között a távolság 80-tól 100 fényévig tehető. Vagyis 200 esztendő kell ahhoz, hogy a másodpercenként 300,000 kilométert haladó fény tőlünk a göncöl szekeréhez és 100 esztendő ahhoz, hogy a fény a göncölszekér egyik csillagáról a másikhoz eljusson. · Ha már most meggondoljuk, hogy csak az általunk látcsöveinkkel észlelt ilyen és még távolabb fekvő napok millióinak mindegyike, egy a mi napunk rendszerét térben messze felülhaladó naprendszert forgat maga körül, ha meggondoljuk, hogy ezen napok egymástól legalább is akkora távolságban vannak, mint a mi napunk legközelebbi szomszédjához, ha végre megfontoljuk, hogy amit mi a mindenségből gyarló szemeinkkel és látcsöveinkkel látunk, ennek csak igen csekély töredékét képezi, akkor megdöbbenünk a világ nagysága és leborulunk alkotójának hatalma és megfoghatatlan lénye előtt. Az űrnek véghetetlen nagysága még jobban szembeötlik, ha megtudjuk, hogy napunk összes bolygóitól kisérve naponkint 1 Va millió kilométert halad